2006. szeptember 7 és október 22. között a Magyar Nemzeti Galéria és az Ernst Galéria közösen mutatja be Rippl-Rónai József: Kalitkás nő (Magyar Nemzeti Galéria) és a 2005-ben Chicagóban elárverezett Rippl-Rónai József: Kalitkás nő I. (Ernst Galéria) című műveket.
Rippl-Rónai József 1891 és 1892 körül festette meg a Kalitkás nő című olajképét. Ezt a témát a későbbiekben többször is feldolgozta, és a műveket hasonló címekkel illette. 1890-91 fordulóján Rippl-Rónai József volt az első olyan magyar festő, aki a modernizmus egyik irányzatához, jelesül a párizsi Nabis-csoport szintetikus látásmódjához kapcsolódott. A sokféle irányzatot egybefoglaló antinaturalista magatartás, melyet a Kalitkás nő téma képvisel, olyan előzményekre tekinthetett vissza, mint az egyiptomi falkép-ábrázolások, a középkori miniatúrák és faliszőnyegek, az olasz quattrocento festészete, vagy a német reneszánsz festők alkotásai, a Raffaello-Poussin-Ingres hagyomány. A közelebbi elődök közül az angol preraffaeliták művészetét, Whistler, Moreau és Gauguin festészetét, vagy a 19. század második felében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő japán metszeteket és akvarelleket említhetjük. Különösen szerencsés és sokatmondó, hogy festészetének új szakaszát Rippl-Rónai is emblematikus nőábrázolásokkal indította. A századvégi szimbolizmus értelmezésében a nő az élet teljességének szimbóluma. Lett légyen ártatlan fiatal leány, virágzó hajadon, tisztes családanya vagy nagyvilági kurtizán, angyal vagy démon – a nő egyetemesen képviselte az emberi lét rejtett, elpusztíthatatlan oldalát. A most felbukkant változat kompozíciója feszesebb, kivágása merészebb, mint a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő egészalakos képé. Különösen érdekessé teszi a festményt, hogy a kalitkát tartó hölgyben Rippl-Rónai élettársának, későbbi feleségének, Lazarine Baudrion-nak arcvonásai fedezhetők fel.
A Kalitkás nő e változatának felbukkanása fontos esemény, és remélhetően a két mű együttes bemutatása hozzájárul a további Rippl-kutatáshoz. A két festmény száz év után most látható először együtt. Példamutató az az együttműködés, mely e nemzeti kincsnek számító festmények együttes bemutatásáért egy múzeum és egy galéria közt jött létre. A festmény behozatala miatt kifizetendő 20%-os ÁFA problémája azonban még nem oldódott meg. A Kalitkás nő esetében 24,5 millió Forintot kellene kifizetni azért, hogy a kép Magyarországon maradhasson. Az egy évre szóló tartózkodási engedély, melyet kutatási célokból hagytak jóvá, hamarosan lejár, de az Ernst Galéria tulajdonosai elmondták: tovább kívánnak küzdeni a magyar műtárgypiac átláthatóbbá tételéért.
1892
Rippl-Rónai első önálló tárlata megnyílik a párizsi Palais Galliera-ban, ahol egy kalitkás nőt ábrázoló festmény is szerepel. Robert Dreyfus véleménye szerint „A kalitkát tartó lány elragadó és bájos.”
1900
A budapesti Royal Szállóban megrendezett gyűjteményes kiállításán két ilyen témájú művét is kiállította Kalitkás hölgyek címmel.
1902
A Mercur Palota kiállításán egy Kalitkás lány - tanulmány egy nagyobb képhez címen szerepel egy festmény.
1906
A Könyves Kálmán Szalonban, a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. kiállító-helyiségében megrendezett árverésen három tétel is szerepel Kalitkás nő (aquarell), Kalitkás lány (olajfestmény), illetve Kalitkás lány címen. Az olajképet Mayer Mór 200 koronáért vásárolta meg március elsején.
1947
Bánóczy Dezső gyűjteményének részeként a festmény az Amerikai Egyesült Államokba került.
2005
Szeptemberben a chicagói Leslie Hindman Aukciósház árverésén az Ernst Galéria vásárolta meg a festményt, 122 millió Forintért. A leütési ár több rekordot is megdöntött: ez a valaha legdrágábban elkelt Rippl-Rónai kép és a legdrágábban elkelt magyar festmény az Egyesült Államokban.
A kiállítás megtekinthető:
2006. szeptember 7. – október 22.
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, földszint
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
