"Bekay Nagy Maya Budapesten született, de évtizedek óta Olaszországban él, így a nyugat-európai diszpóra jeles képviselőjeként beleillik a Kárpát-haza Galéria szellemiségébe" - hangsúlyozta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

A festőművész tudatosan vállalja, hogy magyarsága mellett művészete azokból a keresztény gyökerekből táplálkozik, amelyből a valódi európai értékrend is - emelte ki Kiss-Rigó László csanádi megyéspüspök.

Prokopp Mária művészettörténész úgy vélte, Bekay Nagy Maya képei valódi "látomások", amelyek az igazi szellemi értékekre irányítják a nézők figyelmét. Mint mondta, a festőművész sajátos "előadásmódja" valódi tartalmat közvetít, képeiből harmónia, tisztaság és nyugalom árad.

Az Olaszországban élő magyar festőművész, a Velencei Képzőművészeti Akadémia professzora. Budapesti művészcsaládban született, édesapja Nagy Zoltán művészettörténész, édesanyja Kovács Mária szobrászművész volt, a Római Magyar Iskola festőcsoport egyik utolsó képviselője.

Gimnáziumi tanulmányai után kitanulta az ötvös- és textilművészetet, majd a hetvenes években áttelepült Olaszországba. A Maceratai Szépművészeti Intézetben 1975-ben szerzett diplomát lakberendezés és építészet szakon, majd 1979-ben Remo Brindisi és Raul Batocco mesterektől tanult a Maceratai Szépművészeti Akadémia festő szakán.

Két évig teológiát hallgatott a Marchei Teológiai Intézetben, majd Rómában a bencés Szent Anzelm Egyetemen, a maceratai, a carrarai, a calabriai és bari Szépművészeti Akadémiákon tanított.

Alkotásai a Római Magyar Iskola egyházművészeti irányát követik. Főbb témái között a keresztény kultúrkörből származó motívumok és a pogány magyar hagyomány elemei mellett megjelennek a Kisalföld dombjai vagy Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műve ihlette jelenetek is.

Erős szálakkal kötődik a népművészethez, mégis arisztokratikus elegancia jellemzi alkotásait.

Művészete azokat az európai szerzetesi időket idézi, mikor még a királyok megjelenítése a spiritualitással fonódott össze. Bekay Nagy Maya festészete a reneszánsz korszak fénykorának egy különleges elbeszélése, amely Európát békés, csodálatos álomszerű tájként ábrázolja. Festményein a magyar nép eredetét jelképező archetípusok is megjelennek: a sárkányt legyőző lovag, Szent Mihály arkangyal, amint győzedelmeskedik az ördög felett. Vásznain feltűnik továbbá Hunyadi Mátyás udvartartása Anjou-lovagokkal, hadvezérekkel és udvarhölgyekkel.

Egyházi témájú festményei és oltárképei számos olaszországi templomban és kolostorban megtalálhatók, így az umbrai Terni városában a Szent Szűz Szíve templomban, a marchei és umbriai templomokban, valamint Budapesten a pasaréti plébániatemplomban.

Kultúraszervező tevékenységének köszönhetően számos nemzetközi csoportos kiállítást szervezett, amelyeken híres mesterek és tanítványok közösen mutatták be alkotásaikat. A művész küldetésének tartotta továbbá a magyar organikus építészet nagyjainak külföldi megismertetését, ezért 2000-től kezdve Olaszországban Makovecz Imre műveinek bemutatására kiállításokat szervezett, amelyek rendszerint olasz és magyar művészek alkotásaival egészültek ki.

(MTI)