Nagy Imre, a közgyűjtemény igazgatója a tárlatról rendezett szerdai sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Endre Béla életműve fontos része a magyar művészettörténetnek, festészeti hagyatéka azonban méltatlanul kevéssé ismert. A múzeum ezen változtatna a kiállítással.

A tárlaton a művész jelenleg ismert mintegy 180 festménye közül bemutatják a Tornyai János Múzeum gyűjteményében szereplő mintegy nyolcvan alkotást, kölcsönöznek képeket a Magyar Nemzeti Galériából, a szegedi Móra Ferenc Múzeumból és más közgyűjteményekből. Várják emellett azokat a magángyűjtőket és intézményeket is, akik birtokolnak Endre Béla-képeket. Ezeket is - amennyiben lehetséges - bemutatják a kiállításon és a festő munkásságát feldolgozó monográfiában.

Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora elmondta: noha Endre Béla meghatározó tagja volt a 20. század elején kialakuló vásárhelyi művészkörnek, alakja "árnyékban maradt" az alföldi festészet nagy mesterei mellett. Részben visszahúzódó személyisége miatt és azért is, mert életében viszonylag kevés kiállítása volt, a fővárosban pedig nem mutatkozott be.

A Rómában, Párizsban is tanult művész a közönség előtt elsősorban markáns, erős szimbolikus töltetű, az alföldi festők között legmodernebb tájképfestészetéről ismert. Ugyanakkor Tornyai Jánoshoz hasonlóan nem a külsőleges jegyeket megragadó csendéletei és enteriőréi is az első vonalba tartóznak - közölte a művészettörténész.

A tárlat látogatói Endre Béla alkotásai mellett megismerhetik majd életművének kapcsolódási pontjait a magyar modernizmussal és a korszak európai festészetével. A művész részt vett a hódmezővásárhelyi majolikagyár létrehozásában, tervezett kerámiákat, ezek és a hozzájuk készült vázlatok is szerepelnek majd a múzeum kiállításán.

(MTI)