A női száj vizuális jelentését a pop-art teljesítette ki az érzékiség, a szemérmetlenség, a szabadság toposzaként. Mindevvel párhuzamosan az egyre előbbre törő reklámkultúra az egyik legfőbb képi közhellyé avatta a női szájat, mint látványt. Egy másik kapcsolódási pontként felmerülhet e festmények láttán a hiperrealizmussal való összehasonlítás: legelsősorban Chuck Close festésmódja „ugrik be”. Claudia színesebb, játékosabb, líraibb – egészében csajosabb – noha ez a fajta térképszerű vizsgálódás tőle sem idegen. A játékos érzékiség és a hideg, kutató tekintet elegyéből nála keletkezik valami, ami nagyon eltaláltan mai, nőiesen szikár, kemény és emblémaszerű.

Kósa János

Megfigyelhetjük, hogy a mindennapi jelenetek, pózok megfestése után a festő tovább dolgozza a képet, megzavarja, kiegészíti vagy éppen kitakarásokkal, átfestésekkel megcsonkítja a tökéletesnek látszódó látványt. Elsőre idegennek tűnő anyagokat applikál a vászon felületére, festékgombócokat, megolvadt műanyag cseppeket, ragasztószalagot vagy éppen játékbabákról leszedett műszempillákat, szemgolyókat.
Ezek az idegen elemek beépülnek a kompozícióba, kiegészítik, vagy épp ellenpontozzák a megfestett látványt, de mindenképpen kitágítják a képen látottak asszociációs mezejét. Ugyanakkor a képi absztrakció irányába tolják el a figurális képeket.

Erdősi Anikó

Valósághűen bemutatott tárgyai, szereplői a kompozíció egészében mégis távol kerülnek a valóságtól, kifejezetten szürrealista műveket hoz létre. Nincs semmi különleges vagy kitüntetett szituáció. Vagy elkapottnak tűnő, spontán, hétköznapi pillanatok megörökítésének vagyunk tanúi, vagy a női lét köznapi tárgyait és helyzeteit egymásra halmozó megkonstruáltságával találkozhatunk.
Bordács Andrea