Jungfer Gyula (1841-1908) európai hírű kovácsmester a XVIII. század végétől működő műlakatos dinasztia legkiemelkedőbb tagja, aki művészi rangra emelte a kovácsművességet. Cégét és mesterségbeli tudását olyan épületek kovácsoltvas díszítése dicséri, mint az Országház, a Királyi Palota, a Várkert Bazár, a Vigadó, vagy az Opera. ű

A mester készítette a Gresham-palota, a Keleti pályaudvar, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (egykori Wenckheim-palota), számos belvárosi középület, valamint a híres Andrássy úti bérpaloták díszeit: kapukat, ablakrácsokat, lépcsőházi korlátokat, kandelábereket alkotott.

A középkori műkovács szobrának története 1882-ra nyúlik vissza, amikor jelmezes művészbált rendeztek Munkácsy Mihály festőművész tiszteletére. A meghívottak között volt Jungfer Gyula is, aki erre az alkalomra készített, középkori kovácsmestert idéző jelmezt viselt.

Ez adhatta az ötletet Fessler Leó (1840-1893) épületszobrásznak a középkori műkovács alakjának megalkotásához, amelyet Jungfer Gyula készített el az 1885-ös országos kiállításra. Az Iparművészeti Múzeum a legendás Jungfer-cég több mint kétszáz épületplasztikai munkáját és tervét őrzi. Az intézmény kovácsoltvas díszítményeit is megalkotó Jungfer Gyula műveiből a múzeum a közeljövőben életmű-kiállítást rendez.

(MTI)