Két alkotással bővült a pécsi Munkácsy-kiállítás
Dátum: 2019. szeptember 25., szerda, 13:21

Két újabb alkotással, köztük a nagyközönségnek eddig soha be nem mutatott Erdőrészlet II. című festménnyel bővült a Munkácsy Mihály műveiből májusban nyílt és november 10-ig látogatható kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában - jelentették be a helyszínen kedden.

A tárlaton Munkácsy festményei, több rajza, tanulmánya, vázlatai és az életét dokumentáló fotóanyag is szerepel, a két festmény mellett 58 mű és mintegy 20 fotó látható.

Mint azt Boros Judit, a tárlat kurátora felidézte: a Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő kollekciójába tartozó alkotásokból nyílt kiállítás teljes képet adott a művész munkásságáról. Hozzátette: a gyűjtő igazi különlegességekkel gazdagította a tárlatot.

A részletekre térve elmondta, az egyik kép, az Erdőrészlet II. című alkotást Párizsban festette a művész 1872-ben, azt korábban a nagyközönség előtt nem állították ki, magángyűjtemény részét képezte.

A kurátor szerint Munkácsy Mihály az 1870-es évek elején az aranyéremmel jutalmazott Siralomház után elbizonytalanodva, szorongva, újabb nagy kompozíciókon töprengve tájképeket festett. Az Erdőrészlet több vázlata, változata is ebben a korszakban készült.

Az őszi, téli borongós, egyben fénysugarakat is megörökítő Erdőrészlet II. című tájkép bensőséges, intim hangulatot áraszt - mondta Boros Judit, aki szerint a "festő lelkiállapota egybemosódik a természeti motívummal".

A másik alkotást 2005-ben láthatta már a közönség a Magyar Nemzeti Galériában. A festő szintén fiatal korában, Budapesten készítette biedermeier hagyomány alapján A bogrács című munkáját, amely egy komikus esemény pillanatképe. A vacsorát főző menyecske rémülten látja, hogy egy arra szaladó kutya feldöntötte a tűzön rotyogó bográcsot, miközben társa az ebédhez hívja a távolban dolgozókat.

Boros Judit elmondta, a kép kiváló zsánertéma, amelyet a fiatal festő zseniálisan oldott meg: a klasszicizáló biedermeier jegyeken túllépve egyszerre kelt komikus és komoly, monumentális és dinamikus hatást. Érdemes szerinte külön figyelmet fordítani a nyújtózkodva integető alak könnyed, ívelt mozdulatára, amely talán nem véletlenül idézi fel az 1863-ban megtalált szamothrakéi Niké szárnyaló alakját.

Vincze Balázs, a kiállítás helyszínét üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy a ZSÖK m21 galériája történetében a Munkácsy-tárlatot látták a legtöbben az utóbbi tíz évben.

Bajkai István (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Munkácsy Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Munkácsy képeiben a természetesség, az életszeretet, az értékközpontúság jelenik meg. A művész szerinte azért is emelkedett a világ legnagyobb festői közé, mert képes volt "megmutatni nekünk, mi a szépségünk, mi a gyengénk, hol vannak a magaslatok, hova kell törekednünk (.) általa, vele többet tudunk a világról, magunkról"- fogalmazott Bajkai István.

A november 10-ig látogatható tárlatról bővebb tájékoztatás olvasható a zsolnaynegyed.hu internetes oldalon.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Aforizmák
„ A halál nemcsak az élet vége, hanem az élet orvossága is. Sehol sem lehet olyan jól kinyújtózkodni, mint egy koporsóban"
Tillier
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ