Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, az elhunyt unokatestvére búcsúztatójában úgy fogalmazott, hogy Csíkszentmihályi Róbert elfogadással és békével viselte hosszú betegségét. Felidézte, életének egyik legfontosabb mozzanata a csodálata a természeten át a Teremtőre, a természetben föllelhető csodák végtelen sorának olvasása. "Ez a végső rendezőelv tette számára természetessé mindennek elfogadását olyannak, amilyen, a torzulásokat sem retusálva, így volt képes felmutatni mindent az isteni szeretet fényében" - fogalmazott Sajgó Szabolcs, hozzátéve, hogy Csíkszentmihályi Róbert alkotásaival, életével "a semmiből kimetszett gyönyörűséget" mutatta fel.

Csíkszentmihályi Róbert munkássága összetett, sokrétű, a szobrászat minden területét és ágazatát, megannyi műformáját és műfaját, csaknem minden anyagmegmunkálás-módját és technikáját felöleli - méltatta a művészt augusztus 26-i közleményében az MMA. A hatvanas évek közepe óta épülő oeuvre művei a kezdetektől napjainkig jelen vannak a magyar művészet hazai és külföldi kiállítási fórumain, számos kompozíciója gazdagítja a rangos hazai és külföldi köz- és magángyűjtemények anyagát, és megannyi alkotása lelt otthonra - idehaza és a határokon túl is - a köztereken és a középületekben.

Művészetét 1974-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 1983-ban érdemes művész lett, Budapest Főváros Művészeti-díját 1988-ban kapta meg. 2001-óta a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze. Pest Megyéért Emlékérmet kapott 2005-ben, 2007-óta Szentendre Város Díszpolgára. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014 óta pedig a nemzet művésze.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja, a nemzet művésze, Szentendre város díszpolgára augusztus 26-án, életének nyolcvankettedik évében szentendrei otthonában hunyt el. Csíkszentmihályi Róbertet a Magyar Művészeti Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és Szentendre város saját halottjának tekinti.

(MTI)