Wagner Nándor különös életműve három korszakra tagolódik és három országhoz - Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz - kötődik, így élete során háromszor indította újra művészeti karrierjét - emlékeztetett az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Műcsarnok.

Mint kiemelik, Wagner Nándor hazai pályakezdő időszakban tervezett szobrai közül a mai napig látható az 1955-ben átadott, dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobra, ám más monumentális köztéri szobrait csak életműve lezárulta után avatták fel, a japán-magyar Academia Humana - Wagner Nándor Művész Hagyatékát Ápoló Alapítvány támogatásával.

A szobrászművész 1956-ban Svédországba emigrált, ahol karrierje kiteljesedett, az itt töltött időszak jelentőségét számos köztéri szobra jelzi. Emléket állított a második világháború lengyel áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils Holgerson csodálatos utazása című művének Márton lúdját is megformázta. Svédországban megismert képzőművész feleségével, Akiyama Chiyóval 1969-ben Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház is tartozik.

Wagner Nándor legismertebb alkotása a budapesti Gellérthegyen 2011-ben felavatott, meditációra hívó szoborcsoport, a Filozófiai kert, amely "egymás jobb megértésének" jegyében fogant. Az egyistenhitű vallásalapítók megformázásával az alkotó arra kereste a választ, ami az embereket összeköti. A műcsarnoki kiállítás középpontjába állított, legkorszerűbb technológiával, 3D nyomtatóval készült szobormásolatok most is együttgondolkodásra buzdítanak - áll a közleményben.

A Fazakas Réka által rendezett kiállítás 2023. február 5-ig lesz látogatható.

(MTI)