Ziffer Sándor eddig lappangó festményét mutatták be Budapesten
Dátum: 2024. április 9., kedd, 10:16

Ziffer Sándor festőművész száztíz éven át lappangó festményét mutatták be csütörtökön Budapesten. A Luxembourg Párisban című, Franciaországban készült művet a FreylerArt Galériában péntektől négy héten át a nagyközönség is megtekintheti.

A galéria közleménye szerint egy exkluzív művészeti kiadványt is készítettek a becslések szerint mintegy százmillió forintot érő festményről.

A kiadványban szereplő tanulmány szerint Ziffer Sándor (1880-1962) festménye, amely tökéletesen visszaadja az 1910-es évek Párizsának hangulatát, az ötvenes évektől egy jó nevű vidéki orvos és családja tulajdonában volt, akik a rákerült hamis Rippl-Rónai-szignó miatt azt hitték, hogy Rippl-Rónai-alkotásról van szó. Később a kép vizsgálatakor kiderült, hogy "a bordós, utólag rápingált Rónai-szignó alatt" ott van fekete színnel Ziffer Sándor jól ismert, enyhén dőlt, szálkás aláírása.

A merész perspektíva alkalmazásával készült festmény a korai magyar modernizmus egy kiváló darabja, amely a korabeli francia nagymesterek és az École de Paris művészeinek modern avantgárd alkotásai között is megállja a helyét - hangsúlyozzák a közleményben.

A Luxembourg kertben festett kép bal oldalán egy hölgy jelenik meg fekete kabátban szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virággal. A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét Párizs szívében. Mögötte egy pisztácia zöld színű kabátot viselő kalapos úr sziluettje rajzolódik ki.

A festmény Ziffer második, egyben utolsó franciaországi útján, 1910 őszén készült. A nagybányaiként számon tartott festőművész második párizsi korszakából eddig csak néhány festményt ismert a művészettörténész szakma, köztük a Kilátás az udvarra (Rue Vaugirard) és a Hajók a Szajnán című festményt. Azt a szakemberek is tudták, hogy Ziffer A Luxembourg Párisban című festményét hazahozta a francia fővárosból és kiállította a Művészház VI. Csoportos kiállításán 1912-ben, a képnek azonban ezt követően nyoma veszett.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Egy frissen szerződtetett fiatal énekes abban a szerencsében részesült, hogy az Opera színészbüféjében összebotlott Székely Mihállyal, a világhírű basszistával. Az újonc megragadta az alkalmat, hogy bemutatkozzék a nagy művésznek.
Aforizmák
„ Nem szívesen kötelezem el magam a Mennyország vagy a Pokol mellett, mert itt is, ott is vannak barátaim."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ