A Gy. Szabó Béla - a képíró vallomása című tárlat az erdélyi metszetművészetet megreformáló, világhírű alkotó kétszáz munkáját, elsősorban fametszeteit, pasztelljeit és rajzait mutatja be. A válogatásba a művész Kolozsváron kívül ismeretlen olajfestményei is bekerültek - írták a szervezők.

Mint közölték, az életmű-kiállítás keretében láthatók lesznek Gy. Szabó Béla különleges metszetkönyvei, a Liber miserorum és a Liber vagabundi, a Divina Commedia és a Jelenések Könyve ciklusok. A tárlat az erdélyi és magyar közélet tudományos és művészeti kiválóságainak Gy. Szabó által készített portréit, erdélyi életképeket is bemutat.

Lakatos Attila, a nagyváradi egyházművészeti gyűjtemény vezetője a kiállítás beharangozójában rámutatott: Gy. Szabó Béla több, mint a 20. századi erdélyi művészet egyik kiemelkedő alakja, "előd és utód nélküli egyedi jelenség", aki "kérlelhetetlen humanizmussal" szemlélte a világot. "Gy. Szabó Béla tulajdonképpen egyike volt azoknak az oszlopoknak, amin az a fajta modern erdélyiség nyugodott, amiben sokáig hittünk" - húzta alá.

Kiemelte: az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség arra, hogy Gy. Szabó műveit ilyen befogadó térben, ily nagy számban mutassák be, a tárlat a teljes életművet lefedi időbeli és műfaji szempontból egyaránt.

A kiállítást Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök és a hagyaték őrzőjeként Ferenczy Miklós református lelkész nyitja meg pénteken 18 órától a püspöki palota második emeleti kiállítótermeiben.

Gy. Szabó Béla erdélyi magyar grafikus, festő Gyulafehérváron született 1905-ben és Kolozsváron hunyt el 1985-ben. Gazdag életművet hagyott hátra, művei expresszív, lírai kifejezésmódjukról ismertek. A termékeny életmű számszerűségében is meghökkentő: 14 ezer rajz, csaknem 200 pasztell, 150 körüli olajkép és közel 1500 fametszet maradt utána.

A nagyváradi tárlat 2025. április 5-ig látogatható.

(MTI)