Csohány Kálmán alkotásaiból rendez kiállítás a hódmezővásárhelyi múzeum
Dátum: 2024. november 14., csütörtök, 12:10

Csohány Kálmán grafikusművészre emlékezve rendez kiállítást a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, amelyhez a helyi lakosságnál fellelhető alkotásokat keres az intézmény - tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t.

A Tornyai János Múzeum 2025 elején kiállítással emlékezik a száz éve született Csohány Kálmánra, a könyvillusztrációiról is ismert neves grafikusművészre, aki rövid, de gazdag életpályája során rendkívül aktívan kötődött a városhoz.

A kétszeres Munkácsy-díjas alkotó nemcsak a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szinte állandó kiállítója volt, de rendszeresen részt vett a mártélyi művésztelepeken, valamint az általa tervezett és festett kerámiaalkotásokat az akkori Majolikagyárban égették ki. A Tornyai János Múzeum közel kéttucatnyi művét őrzi, de az emlékkiállításhoz szeretné felkutatni a termékeny életmű Hódmezővásárhelyen vagy a környéken fellelhető kevéssé ismert darabjait is.

A hódmezővásárhelyi közgyűjtemény grafikákat, festményeket, illusztrációikat, illetve Csohány Kálmán által tervezett kerámiatárgyakat keres - vételi szándék nélkül - a jövő év elején nyíló tárlathoz. A Csohány-alkotások tulajdonosai, amennyiben szívesen bemutatnák a birtokukban lévő műveket - akár anonim módon - az emlékkiállításon, a művek digitális fotójának megküldésével jelentkezhetnek december végéig.

Csohány Kálmán Pásztón született. 1947-ben nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György voltak mesterei. Diplomájának megszerzése után Hódmezővásárhelyen élt. 1975-től 1980-as haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskola tanára volt.

A népköltészet szürrealista látásmódjával rokon, drámai tömörségű rézkarcain, toll- és tusrajzain gyermekkori emlékeit, környezete szűkebb mikrovilágát idézte fel. Főként képgrafikákat és könyvillusztrációkat (Tamási Áron Ábel-trilógia; Tersánszky J. Jenő Kakuk Marci) készített, híresek nagyméretű kerámia faliképei.

Önéletrajzában így írt: "Munkásságomat a legtöbb művészeti kritikus a hazai folklorisztikus irányzathoz kapcsolja. Nem tiltakozom ellene, de nem is értek egyet vele. Nem tartom magam folklór művésznek. Én az embereket szeretném megközelíteni. Életüket, érzelmi világukat szeretném a magam eszközeivel ábrázolni."

Válogatott grafikai anyagát az 1964. évi Velencei Biennálén mutatták be, egy évvel később Budapesten, a Dürer teremben volt kiállítása. A bécsi Collegium Hungaricumban 1966-ban állította ki munkáit. Alkotásaiból rendeztek kiállítást Gyulán, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron. Külföldön többek között Luganóban, Tokióban, Moszkvában, Sao Paulóban, Ankarában, Berlinben, Bukarestben és Ljubljanában mutatkozott be.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk."
Capus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ