Erdős Péter 1938-ban született Hódmezővásárhelyen, élete végéig a városban élt és alkotott. Művészcsaládból származott, majd a Galyasi Miklós által felkarolt "múzeumi gyerökök" körében kapott lehetőséget alkotói kibontakozásra, ugyanis a Tornyai János Múzeum akkori igazgatójának meghívására már 16 évesen részt vehetett a legelső Vásárhelyi Őszi Tárlaton. Ezt követően csaknem hetven éven át szerepeltek alkotásai a seregszemlén.

1960-ban diplomázott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, másfél évtizedig rajztanárként dolgozott, közben elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát is. Az alföldi festészeti hagyományok folytatójaként a táj és az itt élő dolgos emberek, valamint Mártély titokzatos vízi világa jelent meg képein.

"Témáimat főleg az alföldi táj élményei adják. A pusztuló tanyavilág, az ezerarcú tiszai ártér, a tükröző víz, a felhők játéka, a Nap és a Hold fényei. Az örökké változó és megújuló természet részeként látom az embert is, munkájával együtt" - vallott munkásságáról.

A festészet mellett készített grafikákat, kerámiát és rézdomborítással is foglalkozott. A város falain számos emléktábla és utcanévtábla viseli a keze nyomát.

Alkotásaival megannyi egyéni és csoportos kiállításon találkozhatott a közönség, művei az ország több közintézményében, hazai közgyűjteményekben és külföldön is megtalálhatók. Elkötelezett patrióta volt, Mártély község 2005-ben, szülővárosa 2021-ben tüntette ki díszpolgári címmel.

Az Alföldi Galériában augusztus 20-ig látható tárlaton - a művész hagyatékából, valamint a Tornyai-múzeum gyűjteményéből - félszáz festmény, több tucatnyi grafika, pasztellkép és akvarell, valamint néhány kerámia nyújt betekintést Erdős Péter életművébe.

(MTI)