Az egyik legismertebb magyar művész és a város kapcsolata nem minden előzmény nélküli - fogalmazott a muzeológus - hiszen Mednyánszky László, amikor 1879. márciusában értesült a szegedi nagyárvízről, azonnal a helyszínre sietett, és részt vett a védelmi munkálatokban.

A kiállításon - melyet részben a fővárosban rendezett 2003-as Mednyánszky-kiállítás hatalmas sikere inspirálta - a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből húsz olajfestményt és nyolc grafikát láthat a közönség. A látogatók olyan egyedülálló válogatást tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely ebben a formában még nem volt látható Magyarországon. A tárlat anyaga izgalmas keresztmetszete Mednyánszky századforduló előtti munkásságának. Tájképfestészetének erényeivel éppúgy szembesülhetnek a nézők, mint emberábrázolásának és portréinak karakteres voltával. A kiállított alkotások többsége a festő szülőföldjén, nagyőri tartózkodása idején született.

A vázlatok, rajzok mellett láthatóak lesznek nagyobb méretű festmények is, mint például az 1880-as évek első felében készült Szerencsétlenség című mű vagy az Alkony címet viselő festmény. A kép egy amerikai aukción, mint ismeretlen mester alkotása került kalapács alá, de vásárlója felismerte, hogy Mednyánszky festményéről van szó, a későbbiekben került a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ez a mű is jól példázza, hogy Mednyánszky számára a táj egyben eszköz a saját lelkiállapotának kifejezésére.

(MTI-Panoráma)