Elisabeth Gehrer oktatási, tudományügyi és kulturális kérdésekkel megbízott miniszter kedden jelentette be Bécsben a kormány álláspontját azt követően, hogy az osztrák döntőbíróság a nap folyamán hivatalosan ismertette a képek sorsával kapcsolatos döntését. A bírói testület szerint vissza kell szolgáltatni a festményeket az örökösöknek, és Ausztriának nincs elővásárlási joga. A miniszter asszony rádiónyilatkozatában elmondta, hogy a képek megvásárlására egyszerűen nincs pénz, hiszen a sajtóból úgy értesült, hogy csak az egyik kép értéke 70 és 120 millió euró között lehet. Már 70 millió euró is kiürítené az összes osztrák állami múzeum egyéves költségvetését.

Ausztriában senki sem vitatja, hogy vissza kell adni a festményeket az örökösöknek, jóllehet egyfajta nemzeti kulturális gyász körvonalazódik ebben az ügyben az osztrák tömegtájékoztatás által festett képen. A sajtóban megszólaltatott politikusok, kulturális szakemberek és egyszerű képtárlátogatók is sajnálattal nyilatkoztak arról, hogy Ausztria nemzeti kincsnek számító értéktől válik meg. Ugyanakkor minden megszólaltatott korrektnek és igazságosnak nevezte a döntőbíróság ítéletét. A képtár igazgatója bejelentette, hogy legalább két hétig még kiállításon lehet megtekinteni a festményeket, és már a hét végén hatalmas látogatói tömegre számítanak. A képek átadásának dátumáról Elisabeth Gehrernek kell döntenie.

A döntőbíróság ítélete szerint a képeket - Adele Bloch-Bauer I-es és II-es portréja, Az almafa, Bükkfaerdő, Házak az attersee-i Unterachban - az örökösöket képviselő Maria Altmann-nak kell átadni. Az Egyesült államokban élő 88 esztendős hölgy állítólag kész lenne arra, hogy valamilyen formában - ha ideiglenesen is, de - Ausztriában maradjanak a művek, illetve egy-két festmény. Az osztrák kulturális miniszter is annak a reményének adott hangot, hogy szponzorok és kulturális szervezetek bevonásával találnak majd valamilyen megoldást.

A képek visszaszolgáltatása érdekében hat évvel ezelőtt indított pert Ferdinand Bloch-Bauer egykori osztrák iparmágnás családja. A festményeket a nácik sajátították ki hatalomra jutásuk után, és Gustav Klimt 5 festménye a Belvedere Osztrák Galéria tulajdonába került. Az iparmágnás felesége ugyanis 1923-ban kelt végrendeletében meghagyta, hogy a képek osztrák múzeumi tulajdonba kerüljenek, ha a férje is meghal.

Ferdinand Bloch-Bauer zsidó iparmágnást azonban megfosztották vagyonától a nácik, és a Svájcba menekült férfi vagyontárgyai közül a festményeket még az életében eltulajdonították, és eladták egy osztrák múzeumnak. Az iparmágnás a felesége végrendeletében foglaltak ellenére viszont úgy rendelkezett, hogy örököseire hagyja a festményeket. A II. világháború után az első örökhagyó végrendeletére hivatkozva nem kerültek vissza a család tulajdonába a festmények, amelyek visszaperlése 1999-ben kezdődött meg. Az örökösök és az osztrák állam 2004 júniusában egy amerikai bíróság előtt megállapodtak abban, hogy az ügyben magukra nézve kötelezőnek ismerik el egy osztrák döntőbíróság ítéletét.

(MTI)