A vándorkiállítás keretében a látogatók 44 Munkácsy-alkotást tekinthetnek meg, ezek közül 28 kép Pákh Imre gyűjteményébõl való. Szintén a megállapodás része, hogy a kaposvári múzeum vállalta, a kölcsön kapott Honfoglalás fejében 2007-ben idõszaki kiállítás céljára egy Rippl-Rónai József művészetét reprezentáló festménygyűjteményt bocsát a Móra Ferenc Múzeum rendelkezésére.

Már leemelték Munkácsy Honfoglalás című képét a Móra Ferenc Múzeum faláról, hogy a monumentális alkotást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba szállítsák. A festmény 459 x 1855 centiméter nagyságú, valamint ehhez adódik a tömör fából készült gipszdíszekkel ékesített keret, ami 50-50 centiméter széles, így a kép mozgatása komoly feladat.

„Az igazi kihívást több dolog jelenti, nemcsak az, hogy meg kell emelni egy ilyen hatalmas súlyú tárgyat, és úgy levenni, hogy akik emelik, azokat se érje bántódás, és magát a képet sem – nincs rajta fogás, ráadásul csak olyan helyen lehet megragadni, ahol nem díszíti túlzottan érzékeny gipszdísz. Az is problémás, hogy hány ember tud a képhez közel állni, mert a két gurtni, amit a két kampónál függesztettek fel, nem arra szolgál, hogy a képet azzal megemeljék, hanem arra, hogy függõlegesen tartsák a festményt, nehogy az elõre boruljon." – beszélt a levétel nehézségeirõl Nagy Imre, a múzeum művészettörténésze.

Miután a Honfoglalást leemelték, szivacsos párnákra, arcára fektették, kiemelték a keretbõl, majd délután a szállítók csomagolják be szakszerűen. Ezek után a keretet is hat darabra szét kell szedni. A festményt fokozott biztonsági elõírások mellett, fegyveres õrzéssel szállítják majd Kaposvárra.

Munkácsy Mihály Honfoglalás című képe az egyik legismertebb művészeti alkotás, amely a köztudatban a honfoglaláshoz kapcsolódik. Az alkotás egy 100 évvel ezelõtti elképzelés Árpádról és népérõl, valamint az itt talált népekrõl, az avarokról és szlávokról, akiket a hajlongó alakok jelképeznek a festményen. Árpádról idealizált képet festett Munkácsy.

(MTI-Panoráma)