„Az épület legelső régészeti kutatása az 1940-es évek elején történt, amikor a múzeumtól délre eső területen lőtér kialakításakor leletmentő feltárásokat végeztek. Ezek során egy kilenc helyiséges, északi és déli végén egy-egy porticussal kiegészített hosszúkás lakóépületet tártak fel. A szinte minden helyiségében freskókkal díszített épületben festékes tégelyeket is találtak. A festék és a freskók anyaga megegyezett, ezért gondolták úgy, hogy festőmester házáról van szó” – mondta Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum ásatásvezető régésze.

A feltárások akkor abbamaradtak, a lőtér építése során az ókori épület nagy része megsemmisült.

„Ennyit tudtunk csupán az épületről, amikor két évvel ezelőtt hozzáfogtunk a kutatásokhoz. 2009-ben egy kisebb szondázást végeztünk: kiderült, hogy valóban elpusztult az épület nagyobb része, tavaly viszont sikerült megtalálnunk a ház déli sarkát, valamint a dél felől csatlakozó két helyiséges pincét, amely a lépcsőlejárattal együtt szinte teljes épségben vészelte át a lőtérépítést. A helyiségeket belülről durvább, fehér vakolat borította. A lépcső fokait részben kőből készítették és agyaggal tapasztották le, részben pedig az agyagos altalajba vágták, majd deszkával boríthatták. A lépcsőfokok lenyomata fennmaradt a vakolatban” – ismertette az elmúlt két ásatási szezon eredményeit a régész.

Az idén, miután a tereprendezés során elszállították a lődombok megmaradt anyagát, a ház környezetéről szerettek volna többet megtudni. Az ásatások során bebizonyosodtak a régészek korábbi sejtései, akik feltételezték, hogy a „Festőház” nem volt önálló épület – legalábbis a római uralom későbbi időszakában –, hanem egy úgynevezett hosszúháznak a lakórésze lehetett.

A legkorábbi leletek a 2. század elejére tehetők, valószínűleg ekkor épült ki maga a ház is.

„A továbbiakban legalább háromszor-négyszer átépítették, új helyiségeket alakítottak ki, és megváltoztatták a padlószinteket. A legutolsó átalakítást a 3. század közepén végezték, ekkoriak az utolsó padlószintek, amelyeket megtaláltunk” – idézte fel.

Nagyon változatos a leletanyag. Elsősorban kerámiákat – mindennapi használati tárgyakat, főzőedényeket, asztali edényeket – találtak, de sok pénzérme is előkerült, amelyek fontos adalékokat szolgáltatnak az épület keltezéséhez.

„Rengeteg a freskótöredék, amelyek több tucat ládát töltenek meg. Ezek a színpompás, többnyire geometrikus és növényi motívumok az épület különböző időszakaiban díszítették a falakat. A töredékekből valószínűleg össze is lehet állítani falfelületrészeket. Úgy tűnik, hogy mennyezetfreskónk is van, de egy kis terrakotta Vénusz-szobrocska is előkerült. A feltárt terület egy részét egyelőre visszatemetjük, de például a római utak bemutatásra kerülnek. Az úgynevezett Festőházhoz tartozó további helyiségeket a közeljövőben szeretnénk újra kinyitni és bemutatni az érdeklődőknek” – emelte ki Láng Orsolya.

(MTI)