A Művészetek Völgye is szellemi kulturális örökség lenne
2012. január 16., hétfő, 10:44
A Művészetek Völgye rendezvénysorozat, a tihanyi gardahalászat vagy a sváb karácsonyi játék, a Christkindl is pályázik bekerülni Veszprém megyéből a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékébe.

A potenciális Veszprém megyei szellemi kulturális örökségeket pénteken mutatják be a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság képviselőinek. A Művészetek Völgye, a tihanyi gardahalászat és a Christkindl mellett a megyéből jelölik még a magyarpolányi passiót, a balatoni borrendeket, a somlói juhfarkot, Nagy László költészeti örökségét valamint a balatonfüredi reformkori hagyományokat is - mondta Gáspár Móna, a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum közönségkapcsolatok és marketing osztályvezetője az MTI-nek.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, Magyarország ehhez 2006-ban csatlakozott, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).

Ezek közül a mohácsi busójárás és a táncház módszer szerepel az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján is; a táncház módszert tavaly novemberben fogadta be az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága az Indonéziában, Bali szigetén tartott ülésén.

(MTI)

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
 
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a „megtiszteltetés", hogy ötleteivel mások neve alatt találkozott.
Aforizmák
„A világ gonoszságára Istennek egyetlen mentsége van – hogy nem létezik."
Friedrich Nietzsche
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ