A Weisz Fanni siket fotómodell főszereplésével készülő Csend koncert alapötletét az Oscar-díjas Rófusz Ferenc, Éry Balázs és Horváth Péter író-rendező elképzelései alapján, Bóbis László koreográfus, Papp Luca grafikus és Horváth András operatőr fejleszti koncertszerű komplex előadássá.

Éry Balázs zongoraművész szcenírozott, színházi koncertjén egyetlen hangszer szól. A zongora, a ritmus a „tánczenekar” instrumentumaiból – taps, szájdob (a száj és a kéz – jelnyelv), lábdobogás – és egyéb zajkeltő hangforrásokból épül – közölték a szervezők.

A Balog Péter tervezte Varázs-zongora színes billentyűi nemcsak zenei hangokat keltenek életre, hanem mozgó színeket, formákat, eltáncolt történeteket vetítenek a színpadra.

Az alapgondolat szerint a Lány és a Fiú az életet elborító zaj ellenére képes meghallani a csendet és az abból születő zenei harmóniát. A Zajboszorka azonban mindent megtesz, hogy ezt a képességüket elveszítsék, a Holdra száműzi őket, együtt a Zongoristával. A magára hagyott többség azonban nem élhet teljes, harmonikus életet a zene nélkül. Az Angyal visszasegíti a hősöket a Földre – részletezték az alkotók.

A koncert dramaturgiája különböző művészeti ágakat kapcsol össze: a csend és a muzsika mellett a verbalitás, a mimika, a tánc, a képzőművészet, a film és a számítástechnika nyelve éppúgy szerepet kap az estben, mint a siketek jelbeszéde.

Az előadás célja a többségi társadalom szemléletének formálása. Az alkotók szerint a csend lélektana előmozdítja, hogy a koncert élménye a hallásban korlátozott befogadókra is kiterjedjen.

(MTI)