Nagy Csaba, akinek a díj átadásakor elsősorban munkamorálját méltatta Kovács János, s elmondta: igaz az az állítás, hogy egy szimfonikus zenekar állapotáról a rézfúvós szólam minősége is árulkodik. "Mi külön-külön szólamokat játszunk, ezért ha valaki hibázik, az mindjárt kitűnik. Ha a vonóskarból valaki melléfog az sem jó, de talán kevésbé vehető észre" - vélekedett a trombitaművész.

Nagy Csaba próba- és előadásnapokon is legalább 2 órát gyakorol, pedig a trombitálás a szájizmokat és a tüdőt is erősen igénybe veszi. A napokban A sevillai borbély felújításában játszott, ezen a hétvégén pedig beteg kollégáját kell helyettesítenie a következő bemutatón, Brecht-Weill Mahagonny város tündöklése és bukása című darabjában.

Jelenleg nem tanít, ám a hazai kamarazenei élet aktív résztvevője, a Magyar Rézfúvós Kvintett, a Brassimum Ensemble és a Classic Chamber Brass tagjaként több CD-felvételt készített. Mint mondja erőssége a csapatmunka, és ezekben a kamaraformációkban kisebb szolisztikus ambícióit is kiélheti.

A Ferencsik János emlékére, 1986-ban létrehozott Ferencsik János Alapítvány első alkalommal 1987 januárjában, a karmester születésének 80. évfordulóján adta át a legjobb művészi produkcióért járó Ferencsik-díjat. 2004-ig az Állami Hangversenyzenekar (a mai Nemzeti Filharmonikusok) és az operaház zenekarának művészei felváltva részesültek az elismerésben, az alapítvány működésének változásával azonban mára kizárólag az operaház hangszeres művészei vehetik át a díjat.

Nagy Csaba Miskolcon született. Első trombitatanára édesapja, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ma már nyugalomban lévő harsonaművésze volt. A konzervatóriumban Zobay Béla, a Zeneakadémián Szűcs Zoltán növendéke volt. 1993-95 között a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskolában és a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, 1994 óta az operaház zenekarának tagja. Játékát jelentős külföldi versenyeken díjazták, a Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei Versenyen többször is kapott elismerést.