A 17,6 millió eurós költségvetésű esemény - 54 opera előadással és 12 koncerttel - ráadásul nyereséges, ugyanis a megközelítőleg harminc százalékos állami támogatás mellett ugyanennyi érkezik különféle mecénásoktól, és még egyszer ennyi a 40 ezer eladott jegyből. Az elmúlt tíz évben ezenkívül négy új színház épült vagy került felújításra, s a legújabb koncertterem jövőre nyílik az alig 140 ezer lakosú városban.

Elővételben elkelt a jegyek 97 százaléka a fesztiválra, amely a szervezők szerint az idei Mozart-évforduló alkalmából a 250 éve született osztrák zeneszerző fiatalságát, kozmopolitizmusát és nagyvonalú humanizmusát kívánja az előtérbe állítani, s ennek jegyében A varázsfuvolát a lengyel Krystian Lupa állította színpadra Daniel Hardling dirigálásával.

Rossini Az olasz nő Algírban című művét Riccardo Frizza vezényli és Toni Servillo rendezi. Offenbach La Périchole című operettjét Julien Brochen álmodta színpadra és Vincent Leterme dirigálja. Az egyik legjelentősebb francia karmester, Pierre Boulez pedig három rövid - egy Schönberg, egy Sztravinszkij és egy Manuel de Falla - darabot mutat be. A programot Purcell Didó és Aeneas című műve zárja Kenneth Weiss vezényletével Jacques Osinski rendezésében.

A koncertek közül kiemelkedik július 5-én a Berlini Filharmonikusok előadásában Mahler Ötödik Szimfóniája, amelyet a Sainte-Victoire hegyen 10 ezer néző hallgathat meg ingyen.

Valójában azonban idén egyetlen bemutató már szinte előre lekörözte a többi előadást. A fesztivál ugyanis a 14 órás Wagner-tetralógia négy év alatti bemutatását bízta Stéphane Braunschweig francia rendezőre és Sir Simon Rattle brit karmesterre. Az ötlet hat éve született meg a művész fejében, aki 2000 óta készül a rendezővel a Ring prológusának tartott A Rajna kincse bemutatójára. Ezt 2009-ig követi majd a Walkűrök, a Siegfried, és végül az Istenek alkonya.

Braunschweig először rendezett Wagnert, és saját bevallása szerint elsősorban a mű emberi oldala, nem pedig mitológiai aspektusa izgatta. Véleménye szerint a zeneszerzőnek nem volt valóságérzéke, s a világ megváltoztatásáról álmodott; a 25 évig komponált tetralógia pedig a fantazmagória és valóságos harcáról, a szerelem és hatalom összeegyezhetetlenségéről szól.

A Le Monde című napilap kritikája szerint a rendező egy mese és egy fejlődésregény közé helyezte A Rajna kincsét, s méltatta az alapos és mágikus rendezést, a mai ruhába öltöztetett énekesek elképesztően pontos színészvezetését. Az őrülten figyelmes Berlini Filharmonikusoknak köszönhetően az előadók pedig a lap szerint a legjobbat hozzák ki magukból. A Libération szerint egyszerűen Aix 1:0-ra vezet Bayreuth-tal szemben.

(MTI-Panoráma - Venczel Katalin, Párizs)