– Gustav Mahler kezd újra divatba jönni Magyarországon, és ez nagyrészt Fischer Ivánnak köszönhetõ, aki tavaly szervezte meg az elsõ Mahler Ünnepet - mondta Váradi Júlia, a Budapesti fesztiválzenekar szóvivõje az esemény sajtótájékoztatóján csütörtökön.

– Amikor Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar játssza Mahler műveit, nem egyszerűen csak a hangokat hallom, hanem teljesen átadhatom magam a zenének - mondta Marina Mahler.

Csonka András, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az intézmény a helyszín biztosítása mellett a világhírű amszterdami Királyi Concertgebouw Zenekarának meghívásával is hozzájárult a fesztiválhoz.

A Concertgebouw pénteken Beethoven Egmont nyitányát, Mahler elsõ szimfóniáját és Hans Werner Henze kortárs német zeneszerzõ Sebestyén álma című zenekari művét adja elõ.

– Bár Mahler szecessziós, késõ-romantikus zeneszerzõ, újításai mégis új irányt mutattak a huszadik századi komponistáknak, hatása nekem néha erõsebbnek tûnik még a mindenféle „izmusokénál is" - mondta Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar fõzeneigazgatója, a fesztivál mûvészeti vezetõje, aki Mahler aktualitásának igazolására öt kortárs zeneszerzõt kért fel, hogy kifejezetten erre az alkalomra komponáljanak mûveket. Ezekkel csütörtök este ismerkedhet meg a közönség.

A Budapesti Fesztiválzenekar szombaton Mahler Gépzongora felvételek című művét, vasárnap pedig az V. szimfóniát adja elõ.

Fischer Iván felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrák zeneszerzõt Magyarországon a koncerteken kívül a zenetudományi kutatások is népszerűbbé tehetik.

A Gerõ András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója szervezésében megvalósuló, pénteken délután kezdõdõ tudományos szimpóziumon Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész és Peremiczky Szilvia aspiráns Mahler és a magyar nyilvánosság, a magyar szellemi élet viszonyáról tartanak elõadást.

– Andrássy Gyula egykori magyar külügyminisztert sokan kritizálták azért, mert arisztokrata létére tegezõ viszonyban volt Munkácsy Mihály festõvel. Andrássy egyszer visszakérdezett: Emlékeznek maguk, hogy Rembrandt korában ki volt a külügyminiszter? - anekdotázott Gerõ András, majd hozzátette: – Az egyetlen, ami egy országból megmarad, az a kultúrája, Mahler pedig a kultúrát jelentette.

A Mahler Budapesten - a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye című kiállítást Marina Mahler nyitotta meg a Művészetek Palotájában. A zeneszerzõnek ugyan már 1891 tavaszán el kellett hagynia Budapestet, ám két és fél éves igazgatósága is elegendõnek bizonyult arra, hogy az utókor ezt az idõszakot az Operaház elsõ aranykoraként tartsa számon.

A Mahler Ünnep koncertjeit a Magyar Rádió rögzíti.

A sajtótájékoztatón Deák Gábor újságíró elmondta, hogy a Teréz körút 7. alatti bekoszolódott Mahler-emléktáblát ezen a napon megtisztította - a hozzászólót tapssal jutalmazták.

(MTI-Panoráma)