„Kodály Zoltán gyűjtői, zeneszerzői és pedagógiai munkásságával valóban megváltoztatta hazánk szellemi arculatát. Visszaadta mindannyiunknak a megelőző évszázadokban elvesztett, eltékozolt népzenei kincset, visszaadta a zene fontosságába, a zene társadalomformáló és -megtartó erejébe vetett hitet" - hangsúlyozta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára.

Úgy értékelte, hogy a XX. század két nagy magyar zenei óriása, Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának nincs párja a magyar folklorisztikában.

Arató Gergely kijelentette: „Kodály zenei nevelési koncepciója ma is a magyar zenei köznevelés alapja. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható."

„Hogyan sáfárkodunk a kodályi örökséggel?" - tette fel a kérdést. Mint mondta, nincs biztonságban ez az örökség, pusztítja Kodály szellemi hagyatékát a közöny, a hozzá nem értés, a pénzhiány, a napi kényszer.

Az államtitkár kiemelte: ebben az évben meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyek átviszik Kodály Zoltán örökségét a XXI. századba; ez közös feladatunk, nem csak egy minisztérium dolga.

Bónis Ferenc, a Magyar Kodály Társaság elnöke a negyven évvel ezelőtti temetésre emlékezett, Szabolcsi Bence zenetudós gyászbeszédének egy gondolatát idézve Kodály Zoltánról: "amit vállalt, nem kevesebb volt, mint Magyarország újjáteremtése zenében."

A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán számára a zene a nemzet fennmaradásának eszköze volt. A zene eszközei az életre készítenek fel nemzedékeket, ezért szentelte a zeneszerző munkássága jelentős részét az „éneklő iskola fölvirágoztatásának" - tette hozzá.

Bónis Ferenc a mai iskolabezárásokat, az énektagozatok leépítését riasztó folyamatnak minősítette, rámutatva arra: a zene nem belügy, hanem a nemzetnevelés ügye.

A megemlékezésen a felszólalókon túl számos zenei szervezet - köztük a Nemzetközi Kodály Társaság, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet, a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Magyar Zenei Tanács - képviselője helyezte el az emlékezés virágait a síremléknél.

A koszorúzáson megjelent a zeneszerző özvegye, Kodályné Péczely Sarolta, aki Sólyom László köztársasági elnök mellett a jubileumi év védnöke.

A jubileumi évet Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója tiszteletére hirdették meg. A magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű alakja 1882. december 16-án született és 1967. március 6-án hunyt el.