Méhes Márton, az Európa kulturális fővárosa - Pécs, 2010 (EKF) program művészeti igazgatója elmondta, hogy amint a címet szintén elnyert Essen a Ruhr-vidékkel, Isztambul pedig a környezetében lévő városokkal kötött szövetséget, úgy Pécs Székesfehérvárt és Budapestet vonja be, már a felvezető években, a szervezésbe.

A 2007-es év témája a tanulás, a tanítás - hangsúlyozta, hozzátéve: ezzel összecseng a kettős Kodály-évforduló, hiszen Kodály Zoltán zenepedagógiai, ifjúsági nevelési munkássága szorosan kötődik a Mecsek-alján fekvő városhoz.

Közlése szerint így örömmel fogadták el, hogy az esztendő legnagyobb hatású rendezvénysorozatának a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál legyen a fő eseménye. Úgy vélte, a civil szféra könnyebben megmozdul az EKF-programok kérdéseiben, ha az emberek látják-hallják majd az ifjú zenészek sokaságát, ha a város közterein mindenütt zene szól.

Május 16-án és 17-én, az úgynevezett előfesztiválon hallhatók az énekesek, hangszeresek, valóban mindenütt, a tereken, a bevásárlóközpontokban is - mondta Ascsillánné Orosz Tímea programigazgató.

Május 18-án tartják a fesztivál nyitóhangversenyeit a három városban, a zárógálát Zenélő Európa címmel 20-án este rendezik meg, Budapesten.

Május 16-18. között tartják az Európai Zeneiskolák Szövetségének 32. konferenciáját Pécsett. Az eseményre 26 tagország szakembereit várják. A Zeneiskolák jövője az Európai politikában című tanácskozássorozat keretében uniós és nemzeti kultúrpolitikusok elemzik a zeneiskolák helyzetét; korábban Madrid (2003), Koppenhága (2004) és Prato (2005) volt a helyszín.

A konferencián is megemlékeznek Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról, munkásságáról, nevelési elveiről.

„Szeretnénk megmutatni a vendégeinknek Magyarország kincsét, a zenei nevelést. Bemutatni, hogy a 310 ezer művészeti oktatásban részvevő gyermek közül 130 ezren tanulnak valamilyen hangszert" - mondta Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, a konferencia társszervezője.

Hozzátette: bár az énekórák lassan elfogynak a közoktatásból, a fesztivál és a konferencia napjai alatt bebizonyítható, hogy a mindennapi éneklésnek, zenélésnek ismét az élet természetes részévé kell válnia.

Ezt a gondolatot erősítette meg a Kossuth-díjas Marton Éva, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára is, aki szerint a magyar zeneélet a nehéz gazdasági körülmények között is gazdag.

A világhírű énekesnő kiemelte: meggyőződése, hogy a muzsikának jellemformáló ereje van, s ezt az erőt meg kell tartanunk.