1981-ben, a Bartók-centenárium évében indult útjára a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A szerző születésnapján, március 25-én Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és az Állami Hangversenyzenekar adott ünnepi hangversenyt a Zeneakadémián, az Erkel Színházban pedig egy estén szerepelt Bartók három színpadi műve, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. 2006-ban, Bartók születésének 125 évfordulóján ismét a világ legismertebb magyar művészét ünnepelheti a Tavaszi Fesztivál közönsége. Az évforduló előestéjén, március 24-én Kocsis Zoltán és Ránki Dezső valamint, az ÁHZ utódja, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad hangversenyt a Művészetek Palotájában. És ahogy negyed százada, most is egy estén láthatjuk majd a három egyfelvonásost.
A fenti két esemény azonban csak része a Fesztivál tervezett Bartók-programjainak. Bartók művészetének világszerte elismert tolmácsolói mellett fellépnek az ifjabb generáció legjelesebb képviselői is, mint például Kelemen Barnabás vagy Lendvay József. Igazi fesztiváleseménynek ígérkezik a magyarországi Bartók Kórusok koncertje, valamint az Angelica Leánykar Bartók-estje. Különleges, történelmi hangulatú előadást várhatunk a Bázeli Kamarazenekartól, attól az együttestől, amelyik az 1930-as években két nagyjelentőségű művet is rendelt Bartóktól. A két mű közül az egyiket (Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára) Christopher Hogwood vezényletével szólaltatják meg a Zeneakadémián.
A koncertek mellett kiállítások és táncelőadások idézik meg a 20. század egyik legnagyobb zsenijét. A Honvéd Táncszínház Foltin Jolán és Novák Ferenc forgatókönyve alapján „Bartók útjait" járja végig, a folklorista tudós zenész tájait idézi meg a tánc eszközeivel.
Bartókot ma már klasszikusként tisztelik mindenütt, olyan szerzőnek tekintik, aki nemzetek feletti, egyetemes életművet alkotott, aki titokban azért megtanította az egész világot „magyarul".
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |

