– A tánc alapvetően ott van Bartóknál, a kezdetek óta, (...) még a leglassúbb darabjaiban is - mondta a kiállítást megnyitó Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész.

Felidézte a Bartók-művek korabeli hazai fogadtatását, amivel kapcsolatban megjegyezte: nem volt jó az akkori uralkodó osztály és Bartók Béla közötti viszony. A mondvacsinált ürügyek miatt cenzúrázott Bartók-táncjátékok, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, nem úgy kerültek színre, ahogy azt alkotójuk szerette volna - mutatott rá.

– A zenetudósok légiójának kutatásai alapján új Bartók-kép aligha rajzolódhat ki - vélekedett a Kossuth-díjas művész, aki szerint igazán nagy szenzációval az a Mandarin-verzió fog szolgálni, amely végre, egyedüli lévén, az utolsó kézjegy elvét fogja tükrözni.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében megrendezett, június 15-ig látogatható időszaki kiállításon Bartók és a tánc témaköréhez kapcsolódó fotók, jelmez- és díszlettervek, plakátok, kéziratok, színlapok és kritikák, valamint táncművészeti filmrészletek láthatók.

(MTI)