„... mint Bartók Béla jogutódja, és egyben mint a 2006-os állami Bartók Béla Jubileumi Év védnöke elhatárolódok a Magyar Állami Operaház Bartók-estjétől" - fogalmazott Vásárhelyi Gábor a Hegyi Árpád Jutocsa főigazgatónak címzett levélben.

Mint kifejtette, Bartók Béla születésének 125. évfordulóját fontosabb ünnepnek tartja saját maga és a magyar kultúra számára annál, minthogy „a műveit sértőkkel" vitákba keveredjen.

A jogutód azt írta: a közte és a főigazgató elődje, Szinetár Miklós között egy éve kezdett, majd Hegyi Árpád Jutocsával folytatott egyeztetések Bartók Béla színpadi műveit bemutató estről „láthatóan nem vezettek eredményre".

Úgy ítélte meg, a Lőcsei Jenő által koreografált A csodálatos mandarint "a szövegkönyvtől teljesen eltérően, a mű integritására és Bartók Bélára nézve súlyosan sértően" tervezik bemutatni.

Hegyi Árpád Jutocsa úgy foglalt állást a pénteki, három színpadi művet magában foglaló Bartók-premier kapcsán: a jogörökös "„ogtalanul és érthetetlen okból" meg akarja akadályozni a bemutatót, amit azonban mindenképpen megtartanak. A főigazgató szerint a jogörökös „egyoldalúan és jogszerűtlenül" akarja felbontani azt a szerződést, amelyet az Operaház még Bartók Bélával kötött.

Mint írta: az Operaház teszi a dolgát, remekműveket mutat be tehetséges, korszerű interpretációban; ez a kötelessége a közönség és a halhatatlan szerzők felé.

Hegyi Árpád Jutocsa szerint„aki ezt meg akarja akadályozni, az nézetem szerint bűnt követ el a kultúrával, a szabad alkotóművészettel és a közönséggel szemben".

A dalszínházban pénteken felújításként A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, illetve A kékszakállú herceg vára című művet mutatják be; a koreográfus Román Sándor és Lőcsei Jenő, a rendező Szinetár Miklós.

Szinetár Miklós rendező azt mondta: tiszteletben tartja a jogutód elhatárolódását, de hozzátette, a közönség és a kritika dönt majd a darabokról.

Megítélése szerint az előadásokban nincs semmi ízléstelen, embertelen elem, amit a szerző kifogásolna.

A csodálatos mandarinban nincs agresszív modernizálás, ízléstelenség vagy gusztustalanság, a ma színházában elfogadott szexuális normákhoz képest rendkívül szolid darabról van szó - mondta.

Lőcsei Jenő koreográfus arról beszélt: Bartók Bélához teljesen hű adaptáció készült, amelyben semmiféle alapvető torzulás nincsen, szinte minden jelenetnél figyelembe vette a szerző partitúra-beírásait.

Meggyőződése szerint ha Bartók Béla élne, ragaszkodna ahhoz, hogy darabját ne úgy játsszák, mint 1926-ban, 1954-ben vagy 1982-ben.

A koreográfus koncepciója szerint ez egy kortalan darab, amelyben Bartók saját korára reflektált, és amelyet jelen időben kell játszani ahhoz, hogy a történet hiteles lehessen. Ő csak hozzáigazította a 80 évvel ezelőtti darab keretét a XXI. század elejéhez - tette hozzá.

Elmondta, Vásárhelyi Gábor mérnök ragaszkodott volna ahhoz, hogy ne legyen több szereplő a darabban annál, mint ahogy azt Bartók megírta. Lőcsei Jenő szerint azonban ez nem lehet érv egy művészeti vitában.

(MTI)