Egész kiskorától zenei pályára készült, hatévesen már zongorázott és komponált is. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Szelényi Istvánnál tanult zeneszerzést. Érdekelte a történelem, ezért érettségi után az ELTE bölcsészkarára is beadta jelentkezését, de a felvételire már nem ment el, mert a zeneakadémiai felvételi előbb volt és felvették. A zeneszerzés szakot Szervánszky Endre osztályában 1972-ben kitüntetéssel végezte el, zongorát Ferenczi Györgynél tanult. Diplomamunkaként A nő meg az ördög címmel egyfelvonásos vígoperát írt Boccaccio Dekameronjának egyik novellájából a Magyar Televízió felkérésére.

Első munkahelye az Országos Filharmónia volt, 1973-ban a Zeneakadémia Pécsi Tagozatán lett zeneelmélet tanár. 1980 óta Budapesten tanít a Zeneakadémián, 2002-től egyetemi tanárként a zeneelméleti tanszéken. Oktatási területe az analízis, szolfézs-zeneelmélet, transzponálás és partitúrajáték.

Madarász Iván a legkülönfélébb műfajokban komponál. Írt oratóriumokat, kantátákat, kórusműveket, gyermekeknek szóló műveket, sok kamarazenét, szimfonikus zenekari műveket, számos filmzenét és televíziós kísérőzenét, élő elektronikus kompozíciót. Több versenymű is fűződik nevéhez: cimbalomverseny, tubaverseny, gitárverseny és két zongoraverseny. Életművében kiemelt szerepet játszik a fuvola, ez az egyetlen hangszer, amelyre három versenyművet is komponált. Az első fuvolaversenyt 1997-ben írta Concerto F(L)A címmel Bálint János felkérésére, a másodikat, a Flautiádát 1999-ben Csetényi Gyula számára, a harmadik, a 2011-ben bemutatott Episodi Concertanti ajánlása Gyöngyössy Zoltánnak szól.

Hazai színházak megrendelésére négy musicalt írt (Robin Hood, Zsuzsanna és a vének, Tévedések vígjátéka, Messze még a holnap), ezek vezetettek az opera iránti érdeklődéséhez. Lót című egyfelvonásos operája 1985-ben született a Magyar Televízió felkérésére Karel Capek novellája nyomán. Első színpadra állított operájának, az Utolsó keringőnek 2003-ban volt az ősbemutatója a Magyar Állami Operaházban, librettóként Görgey Gábor Délutáni tea című színműve szolgált. Az Operaház centenáriumi Kékszakállú-fesztiváljára készítette ötödik operáját, a Prológot: Bartók Béla egyetlen operájának eredetileg prózai prológusát zenésítette meg, és aköré építette egész művét. Szintén az Opera felkérésére írta Az ötödik pecsét című operáját, amely Fábri Zoltán Sánta Ferenc regényéből készült 1976-os filmje forgatókönyvének felhasználásával készült, s 2022-ben Szikora János rendezésében mutattak be.

Kompozíciói rendszeresen szólalnak meg hazai és külföldi koncerttermekben. Hímzett hangok című kamaradarabjával 2001-ben meghívást kapott az ISCM Yokohamai Világzenei fesztiváljára, 2009-ben a Seol című művével nyert meghívást az ISCM svédországi fesztiváljára. Nyolc önálló szerzői lemeze jelent meg, műveiből sok rádiófelvétel készült, a televízió több színpadi művét vitte képernyőre.

Madarász Iván az élet minden területén szerteágazó műveltséggel rendelkezik, de szerinte nem ez a lényeges, azt vallja, hogy "a művészet túl van a műveltségen". Műveit a hagyományokra reflektáló gondolkodásmód és a kísérletező hajlam egyformán jellemzi, ugyanolyan magabiztossággal nyúl antik görög témákhoz és Pilinszkyhez, vagy Örkény Egyperceseihez. A recenziók zenéjének drámaiságát, valamint az énektechnika, az emberi hang használatának újszerű módját emelik ki. Hangszeres zenéjére, különösen fuvolaműveire a hangszeres technika újabb módozatainak keresése jellemző. Kamaraműveiben sajátos módszert alakított ki bonyolultabb, úgynevezett nem-ekvivalens arányú ritmusok megvalósítására.

A tanítás és a komponálás mellett közéleti tevékenységet is folytat. Több zenei alapítvány kurátora, a Magyar Zeneszerző Egyesület alapító és elnökségi tagja. 1998-tól több ciklusban is kurátora volt a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumának. 1990-től az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségének tagja, 2014 és 2022 között az Artisjus elnöke volt. Személyében 15 év után került ismét komolyzene területéről érkezett zeneszerző a jogdíjkezelő egyesület élére. Megbízatása eredetileg két évre szólt, de háromszor is újraválasztották, majd 2022-ben elsőként választották meg az Artisjus tiszteletbeli elnökének.

Zeneszerzőként megkapta 1978-ban a Montreux-i Filmfesztivál különdíját, 1981-ben és 1983-ban az OIRT dalpályázat díját és 1985-ben Budapest Főváros kóruspályázatának díját. 1992-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2016-ban Kossuth-díjat vehetett át az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként.

(MTI)