A magyar klasszikus zene napja - Bartók, Weiner, Kodály és Gyöngyösi művei csendülnek fel a Zeneakadémián
Dátum: 2025. május 28., szerda, 9:45

Bartók Béla, Weiner Leó és Kodály Zoltán emblematikus művei, valamint Gyöngyösi Levente kompozíciója csendül fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ) bérleten kívüli hangversenyén a magyar klasszikus zene napján, május 30-án a Zeneakadémián.

Mint a NFZ keddi közleményében felidézik, Kocsis Zoltán (1952-2016) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongorista, karmester és zeneszerző évtizedeken át a gyermekek javát szolgáló jótékonysági koncertet adva ünnepelte születésnapját május 30-án. A nagy művész távoztával ebből a hagyományból nőtt ki és ezt folytatja részben módosult tartalommal a magyar klasszikus zene napja, amely egyszerre emlékezik Kocsis Zoltánra, az értékek áldozatkész népszerűsítőjére, és tiszteleg a hazai zenekultúra múlt- és jelenbeli kiemelkedő értékei előtt - tették hozzá.

A tájékoztatás szerint az idei koncerten az új értékeket Gyöngyösi Levente III. divertimentója képviseli, amelyhez természetességgel kapcsolódik Bartók Béla azonos műfajú remeke 1939-ből.

Ezt követően a közönség Weiner Leó zongorára és zenekarra fogalmazott Concertinóját hallhatja, amely a magyar zene értékes, ám ritkán reflektorfénybe kerülő értéke. A program fináléja Kodály Fölszállott a páva című variációsorozata, a 20. századi magyar zene gazdag jelentéstartalmú, emblematikus opusa - írták a közleményben.

A pénteki koncert zongoraszólistája a Kossuth-díjas Balázs János lesz, vezényel Török Levente.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Az állatvilágot számos környezeti veszély fenyegeti. De legalább megkímélik a televíziótól."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ