Farkas Gábor laudációjában kiemelte: Schiff András játékának köszönhetően sokan kerülhettek közelebb többek között a Schubert-életmű mélységeihez, miközben a zongoraművész Haydn, Mozart, Beethoven, Schumann, Bartók és Chopin műveinek interpretációjával is maradandót alkotott. Mint mondta, Schiff András felvételei és előadásai nem pusztán az egyes művekről és szerzőikről, hanem a muzsikálás céljáról és értelméről, az emberi élet mélységéről és a teremtett világ teljességéről is szólnak.

A rektor felidézte azt is, hogy Schiff András kapcsolata a Zeneakadémiával több mint hat évtizedre nyúlik vissza. Történelmi jelentőségűnek nevezte a zongoraművész visszatérését a Zeneakadémiára, amely szerinte új és örömteli fejezetet nyithat a közös történetben.

Farkas Gábor hangsúlyozta azt is, hogy Schiff András nemcsak előadóként, hanem pedagógusként is jelentős hatást gyakorolt a zenei életre: mesterkurzusain, előadásaiban és írásaiban is közkinccsé teszi a német zeneirodalomról szerzett tudását és tapasztalatait.

Schiff András a díszdoktori cím átvételekor felidézte a Zeneakadémiához fűződő, gyermekkora óta tartó kapcsolatát. Mint mondta, már kisgyermekként rendszeresen járt az intézmény koncertjeire, Fischer Annie fellépései pedig különösen nagy hatással voltak rá. Hozzátette: 12 éves korában döntötte el, hogy zongorista lesz.

Elmondta: 14 évesen felvételizett a Zeneakadémiára, ahol Kadosa Pál növendéke lett. Meghatározó mesterei között említette Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet is. A magyar zenei nevelésről szólva úgy fogalmazott: "ez a zenei kultúra, zenei neveltetés, amit itt kaptunk, felbecsülhetetlen". Szerinte a közös zenei gyökerek a világ különböző pontjain is összekötötték a magyar származású muzsikusokat.

Schiff András szerint a hangszeres és elméleti képzés mellett az általános műveltségre is figyelmet kell fordítani. A zenei etika fontosságát hangsúlyozva pedig azt mondta: "mi, előadók nem alkotók vagyunk, hanem újjáalkotók", a zeneszerző mindig a legfontosabb. Hozzátette: ezt az etikai tartást kapta az alma materétől, és ezt szeretné továbbadni.

A díszdoktori cím átadásán jelen volt Rost Andrea világhírű operaénekes, a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos és Karácsony Gergely főpolgármester is.

Schiff András több mint másfél évtized után lép fel újra Magyarországon; a szeptember 3-án és 4-én, a Zeneakadémia Nagytermében tartandó koncerten a világhírű zongoraművész meglepetés műsorral várja a közönséget, honoráriumával pedig a Zeneakadémia Rácz Aladár Roma Szakkollégiumának megalapítását támogatja.

A díszdoktori cím átadását követő sajtótájékoztatón a koncertjeiről szólva Schiff András elmondta: különleges számára, hogy 2010 óta először játszhat ismét a Zeneakadémia nagytermében saját zongoráján. Mint mondta, a terem varázsa számára ugyanolyan maradt, ugyanakkor kíváncsian várja, hogyan szól majd a hangszere a jelenlegi akusztikában.

A zongoraművész arról is beszélt, hogy minden koncertjét Bach-hal kezdi, és a műsor összeállításánál elsősorban azokat a szerzőket választja, akiket a legjobban szeret: Haydnt, Mozartot, Beethovent és Schubertet, valamint Bartókot. Hangsúlyozta: az embernek azt kell játszania, amit szeret, amiben hisz, és amiben otthon érzi magát.

Az MTI kérdésére válaszolva a hamarosan megjelenő Brahms-lemez kapcsán Schiff András azt mondta: hetvenéves kor felett érzi magát elég érettnek ahhoz, hogy Brahms késői darabjait megszólaltassa, amelyek szerinte az idős zeneszerző utolsó gondolatait tükrözik. A koncertek szabadsága és a lemezfelvételek kötöttsége közti kapcsolatról szólva elmondta: ezek kiegészítik egymást az életében. Az élő hangversenyben éppen a spontaneitást szereti, míg a felvétel számára dokumentum. Egy-egy művet akkor rögzít, amikor úgy érzi, hogy megérett a felvételre, de nem gondolja, hogy az elkészült lemez az adott darab végleges vagy örökérvényű megszólaltatása lenne.

(MTI)