A 87 éves korában, szeptember 3-án elhunyt művész 1962-ben szerzett diplomát a Zeneakadémia klarinét tanszakán. Pályája kezdetén, 1964-ig a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, majd a MÁV Szimfonikus Zenekarnak volt a tagja, később szabadfoglalkozású zeneszerzőként alkotott.

A kecskeméti Katona József Színházban 1986 és 1989 között, az egri Gárdonyi Géza Színházban pedig 1988 és 2001 között töltötte be a zenei vezetői posztot.

Művei között musicalek, zenés vígjátékok, színpadi kísérőzenék, táncdalok és sanzonok szerepelnek, emellett dalszövegek írásával és rendezéssel is foglalkozott.

Munkásságát 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel, 2013-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.

Filmes munkái között egyebek mellett a Charley nénje, A Pogány Madonna, a Hét tonna dollár, valamint a Keménykalap és krumpliorr, míg a fontosabb színházi munkái között a Liliomfi, Az aranyember, a Roncsderby és a Pincebuli is megtalálható. Verseskötete 2003-ban jelent meg Súgó nélkül címmel a Kairosz Kiadó gondozásában.

Az egri Gárdonyi Géza Színház nekrológjában azt írta: Aldobolyi Nagy György a magyar színházi zene meghatározó alakja volt, aki pályája során musicalek, zenés vígjátékok, színpadi kísérőzenék, táncdalok és sanzonok szerzőjeként, valamint dalszövegíróként és rendezőként is maradandót alkotott. A Gárdonyi Géza Színházhoz, amelynek örökös tagja is volt, különösen szoros szakmai kapcsolat fűzte.

1989-ben ő állította színpadra a Bolond vasárnap című darabot, később pedig számos előadás zenei alkotójaként és karmestereként működött közre. Zeneszerzőként olyan emlékezetes előadások kötődnek a nevéhez, mint a Hippolyt, a lakáj, a Charley nénje, a Szent Johanna, a Férjvadász és az Óz, a nagy varázsló - írták.

"Munkásságával, zenéjével és a színház iránti elkötelezettségével maradandó nyomot hagyott a magyar színházi életben"- olvasható a méltatásban.

(MTI)