„Varró Daniék találták ki, hogy a Túl a Maszat-hegyen mellé írjuk ki, zenés-verses minekmondják. Erre az is magyarázat, hogy a most bemutatott mű nem felel meg tökéletesen a színdarabi formáknak, sem történetében, sem szerkezetében, én inkább egyfajta road movie-ként fogom fel, amit színpadon játszanak” – magyarázta a szokatlan műfaji besorolást a zeneszerző.

Presser Gábor kifejtette: még soha nem írt szabályos musical formát, és amit a közvélekedés annak tekint, például a Képzelt riportot vagy A padlást, az sem musical. Megfogalmazása szerint „csak” dalokat ír jelenetekhez.

Mint mondta, azért komponált örömmel tíz új dalt a korábbiak mellé öt évvel a Túl a Maszat-hegyen Budapest bábszínházi bemutatója után, mert Varró Dániel versregényéből korábban csak egy kis szeletet használtak. A bábszínházi változat elsősorban kisgyerekek szórakoztatására készült, így a darab túl hosszú sem lehetett.

„A két előadás jól megfér egymás mellett, a bábszínházi verzió nem volt átvihető nagyszínpadra. A Túl a Maszat-hegyen alapvetően nem gyerekeknek szóló versregény, a Pesti Színház előadása szerintem nem is gyerekeknek szól, bár amit A padlás idején mondtunk, hogy 9-től 99 éves korig ajánljuk, most is igaz lehet” – fejtette ki Presser Gábor.

Kitért arra, hogy a gyerekek élvezik az előadást, nevetnek rajta, de koruknál fogva nem érthetik meg az irodalmi összefüggéseket, utalásokat. A célzások ugyanakkor a zenében is jelen vannak; a Fürdés-duettben, amit Hegyi Barbara és Kovács Patrícia énekel, felhangzik Mozart Szöktetés a szerájból című operájának híres dallama.

„Nem szoktam létező művekkel játszani, de annyira adta magát, hogy a jelenet négy sora tökéletesen jön az Ozmin-áriára. A darab zenéje egészében is arról szól, mennyire játékosak, fantázia-indítóak Varró versei; a különböző, extrém helyszínek mindig adtak inspirációt nekem a különböző stílusok használatára. Így lett opera, rap, és megírtam életem első magyar nótáját is, pontosabban egy paródiát, Makula bácsi nótáját a Szegény árva leány című dalban” – emelte ki a zeneszerző.

Presser Gábor az öt évvel ezelőtti bábszínházi előadás kapcsán született CD-n is énekelt egy dalt – A bús, piros vödör dalát – és most is egyet vállalt, A pacacár áriáját. A Pesti Színház előadásában mások mellett Molnár Áron, Kovács Patrícia, Halász Judit, Hegyi Barbara és Gyuriska János énekel, a lemezen közreműködő zenészek Presser régi munkatársai. Köztük van Sipeki Zoltán gitáros, Kovács Ferenc hegedűs-trombitás és Zsoldos Gábor dobos, aki ezúttal éneklő fűrészen játszott, illetve a színházi zenészek közül Nagy Szabolcs zongorista. Néhány dalban Falusi Mariann vokálozik.

Mint a zeneszerző megjegyezte, eddig csak felkérésre írt zenét színdarabokra, de nem zárja ki, hogy egyszer maga is kezdeményez ilyet. Hozzátette: kevés olyan darab van, amely magában hordozza a zenés változat lehetőségét, másrészt számára nem könnyű felkérni bárkit is arra, hogy egy ötletére írjon valamit. Mint mondta, A padlást is készen hozta neki Sztevanovity Dusán, akivel egyébként eddig a darab négy filmes tervét utasították vissza.

Kérdésére Presser Gábor elmondta: bár a Locomotiv GT 2011-ben lesz 40 éves, a zenekarnak nincs szándékában ünnepeltetni magát. „Még nem látjuk a lehetőségét egy esetleges LGT-koncertnek, és egyelőre nincs szó új anyag elkészítéséről sem” – jegyezte meg. Szólt arról, hogy tavaszra, a költészet napjára két kiadványt is szeretne megjelentetni: megzenésítette kortárs magyar költők verseit, és készül egy CD Parti Nagy Lajos megzenésített verseiből is.

A Túl a Maszat-hegyen című zenés darab hanganyaga a Universal Music gondozásában jelent meg.

(MTI)