Musical a média hatalmáról
Dátum: 2006. április 14., péntek, 13:07
2006. április 21-én, este 7-órakor lesz – a szolnoki Szigligeti Színház hetedik nagyszínházi bemutatójaként – a premierje a Chicago című musicalnek. Az előadást Bagó Bertalan rendezi.
Chicago a bűnözés városa. A húszas évek végén több bűnöző, rabló és bandita élt itt, mint tisztességes honpolgár. Az alkohol betiltása olyan láncreakciót indított el, hogy tisztességesnek maradni nemhogy lehetetlen lett, hanem egyenesen luxus. Ebből a miliőből csupán egyetlen módon lehetett kiemelkedni. A média által. 1929, Chicago. Roxie Hart, a kóristalány a rivaldafényre vágyik: arról ábrándozik, hogy egy napon ő is a revüsztár, Velma Kelly nyomába léphet. Ez hamar sikerül is neki, ugyanis amikor Velma kettős gyilkosság miatt börtönbe kerül, Roxie is ott találja magát, szintén gyilkosság miatt: Velma a férjét és annak szeretőjét, Roxi pedig a hűtlen szeretőjét teszi el láb alól – ahogy az már a húszas évek Chicagójában szokás.

A híres sztárügyvéd, Billy Flynn Velma után Roxie esetét is elvállalja: most Roxie ügyéből kreál szenzációt. Így a lány végül eléri, amit akart: sztár lesz, az újságok szalagcímei csak vele foglalkoznak, Velma nem kis bosszúságára. A lányok, miközben ellenfelekké válnak, hamar rájönnek arra, hogy csak addig szerepelhetnek az újságok címlapján, míg valaki egy véresebb (és az újdonság erejével ható) gyilkosságot el nem követ...

Flynn a szokásos jogi csűrésekkel-csavarásokkal mindkettőjükről lemossa a sarat: győz az igazságtalanság. A két kis táncosnő szövetkezik, és közös karriert futnak be, az akasztófára pedig a Morton mama által vezetett női börtön férjgyilkos lakói közül az egyetlen ártatlan kerül: a cigány asszony, Hunyák, aki csak annyit tud angolul: „nem bűnös..."

                             

A Chicago már megszületésekor is nagy siker volt, de igazából két évtized múlva lett igazán népszerű. A megfilmesítési jogokat is 1994-ben vásárolta meg a Miramax, és maga Bob Fosse(képünkön) szerette volna filmre vinni. A főszerepekért a legnagyobb sztárok álltak sorba, és Fosse halála után a rendezői székért is nagy versengés indult – végül a színházi és televíziós műfajban is jártas Rob Marshall koreográfus-rendező dirigálhatta a 2002-es filmet, amely 2003-ban hat Oscart hozott az alkotóknak. A sikerben jelentős részt vállalt a két főszereplő színésznő, Renée Zellweger és Catherine Zeta-Jones, valamint a Flynnt alakító Richard Gere.

John Kander-Fred Ebb-Bob Fosse:

CHICAGO
                                                  

musical 2 részben
  
   Fordította: Prekop Gabriella  

A verseket fordította:  Eörsi István

 Billy Flynn Harsányi Attila
 Velma Kelly Nádasi Veronika
 Roxie Hart Peller Anna
 Amos Hart Zelei Gábor
 Mary Sunshine Schramek Andrea
 Morton mama Sztárek Andrea
 Liz Huszárik Kata
 Annie Melkvi Bea
 June Gombos Judit
 Hunyák Kerekes  Vica
 Mona, Kitty Sárvári Diana 
 Konferanszie Quintus Konrád
 Fogarty felügyelő,Riporter, Fegyőr, Irnok Barabás Botond
 Fred Czapkó Antal
 Aaron, Riporter, Bíró Kaszás Mihály
 Harrison, Riporter, Orvos Petridisz Hrisztosz
 Szabó, Riporter Tóth Krisztina

   Riporterek:
Boda János, Eller Gusztáv, Kárpát Attila, Kása Kelemen, Széchenyi Krisztián

Hölgyek a börtönben:
Csontos Marika, Nagy Emese, Nagy Lívia, Palcsó Nóra, Siklós Edina
  

Díszlettervező: Vereczkei Rita m.v.     Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus:  Duda Éva  m.v.                       Zenei vezető: Rácz Márton
              Korrepetítorok: Simon Erika, Rimóczi Mónika

Vezényel:

Rácz Márton, Zádori László 
                            

Rendezőasszisztens:

Tóth Krisztina
                                  

Rendező:

BAGÓ BERTALAN m.v.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt.
 
J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját.
Aforizmák
„ Ha egy nap nem zongorázom, már észreveszem. Második nap a szakma, harmadik nap a közönség."
Szvjatoszlav Richter
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ