– A színházi szakmával szeretnék egyezségre jutni, szeretnék színházi törvényt - mondta Hiller István a kultúra témakörét középpontba állító, vitáktól mentes adásban, amelyet kedden este felvételrõl sugárzott a közszolgálati médium.

A közéleti műsorba a kulturális élet több szereplõje is meghívást kapott: jelen volt Zsámbéki Gábor rendezõ, a Katona József Színház igazgatója, Pintér Béla színházi rendezõ, Baán László, a Szépművészeti Múzeum fõigazgatója, Mundruczó Kornél filmrendezõ, Kovalik Balázs operarendezõ, Kovács Gábor műgyűjtõ, s hozzászólt a beszélgetéshez F. Tóth Benedek, a Magyar Hírlap kulturális rovatának vezetõje is, aki a nézõk között foglalt helyet.

Hiller István a rendszerváltás utáni kulturális politika és a kulturális élet talán legsikeresebb találkozásának nevezte a filmtörvényt, ugyanakkor teljes kudarcnak az írószervezetekkel folytatott egyeztetést. Mint elmondta, a tervezett törvény a színházi struktúráról szólna, létrejöttéhez azonban arra van szükség, hogy „a színházi szakma képes legyen úgy megfogalmazni az igényeit, mint ahogy a filmes szakma".

Zsámbéki Gábor szerint a színházi törvény „valószínűleg szükséges", a legfõképpen azért, mert rögzítené: az államnak kötelessége fenntartani a színházi kultúrát és az ehhez szükséges intézményeket. Támogatólag nyilatkozott a jogszabály megalkotásának szándékáról Pintér Béla is, aki véleményét azzal indokolta: szeretné, ha a munka minõségének megfelelõen kapnának támogatást a különbözõ színházi csoportok, ámbár kérdésesnek tartja, ki döntene arról, mi számít értéknek.

Hiller István arra a kérdésre, van-e a kormánynak kultúrpolitikája, különbséget tett kultúrpolitika és kulturális politika között; közlése szerint az elõbbi diktál, míg az utóbbi keretet teremt, segít, szabad mozgást biztosít. Ilyen kulturális politikája van a kormánynak, ám az még nem dõlt el Magyarországon, hogy az állami szerepvállalás és a kulturális élet hogyan viszonyul egymáshoz - mondta, hozzátéve: az elkövetkezendõ hetekben szeretnék áttekinteni a kulturális finanszírozást.

A miniszter úgy fogalmazott: ha most jó sínre tesszük a szerelvényt, akkor „izgalmas kulturális élet és egy partner kulturális politika alakulhat ki Magyarországon az elkövetkezõ, durván egy évtizedre".

Nagy kérdésnek nevezte, „elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy megvitassuk a nemzeti kulturális intézmények körét", ami a kiemelt állami felelõsségvállalást tekintve azt jelenti, lesznek körön belüliek és kívüliek.

Hiller István arra a kérdésre, mennyibe kerül neki a „Gyurcsány-csomag", vagyis mennyivel jut kevesebb pénz kultúrára a tavalyihoz képest, azt mondta: „ez milliárdos nagyságrendet nem tesz ki".

Az összevont minisztérium vezetõje a műsorban ígéretet tett arra: „a kultúrát nem fogja lenyelni az oktatás".