Sztárvilág a kabuki színházban
Dátum: 2006. agusztus 10., csütörtök, 16:29
Szeptemberben, a színházi idény kezdetén, két hónapra beköltözik a színház az Iparművészeti Múzeumba. Nem is akármilyen színház ez, hiszen a 19. századi japán kabuki zenés-táncos előadásaival, történelmi-, szerelmi vagy a mindennapi élet ihlette darabjaival elevenedik meg a Múzeum falain.

A tokiói Nemzeti Színház jóvoltából a kor híres előadásait, sztárjait népszerüsítő fametszetek mellett hangszerek, színházi kellékek és viseletek színesítik a kiállítást.

A tokiói Nemzeti Színház gazdag fametszet gyűjteményéből 41 kép érkezik a Japán Alapítvány támogatásával Budapestre, hogy a magyar közönség is megismerhesse a japán kultúra és művészet eme sajátos területét. Magyarországon a kabuki már nem teljesen ismeretlen terület a színházrajongók körében, azonban a szorosan a színházi világhoz kapcsolódó fametszetművészet még nem mutatkozott be kiállítás formájában.

Az Edo-kor (1603-1867) városi lakossága Tokióban, Oszakában a fellendülő gazdaságnak köszönhetően jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatta szórakozásra. A szórakozónegyedek és a színházak jelentették a közrangúak számára az elsődleges kikapcsolódási lehetőséget, s a „múlandó élvezetek világa“ a képzőművészetben is jelentős teret kapott a fametszetek révén.

A kabuki színház sikertörténete az Edo-kor sajátos városi kultúrájának jelensége, a zenés-táncos előadások, a történelmi ihletésű darabok, a szerelmi történetek vagy a mindennapokból merített témák színpadi feldolgozása nagy népszerűségnek örvendett. Az egyes színészeket, sikeres szerepeiket, a színházi előadásokat a színes fametszetekkel hírdették, népszerűsítették a színházrajongók népes táborában: egyszerre töltötték be ezek a plakát, a „Pesti Est“, a szórólap és a képes magazinok szerepét a korabeli Japánban. A kabuki kultúrának részei voltak az irodalmi körök, a kosztümöket megálmodó textilművészek, a paróka-készítő mesterek, a népes kiszolgáló személyzet, a teaházak és éttermek, valamint a művészek és a nyomatok terjesztői, így a színház és a bálványozott sztárok mellett az Edo-kori városlakók egész világát megismerhetjük a metszetek közvetítésével.

A fametszetek a 19. századi kabuki sztárok portréit, a legnépszerűbb előadásokat és szerepeket mutatják be, s megtekinthetjük a korabeli színházak épületeit, valamint a színházrajongó közönséget is. A nyomatok mellett hangszereket, színházi kellékeket, viseleteket is bemutatunk a tokiói gyűjteményből, érzékletessé varázsolva a kabuki világát. A kiállítótérben nagyméretű textilprinteken válik látványossá a színpad és a színház élénk, mozgalmas tere. A kabuki színház történetét és a fametszeteket információs táblákon és leporelló formájában ismertetjük magyar és angol nyelven. A gyerekeket és a fiatalokat külön az ő számukra készülő feliratokkal és vezetővel várjuk! A kiállítás ideje alatt változatos programokkal várjuk látogatóinkat!

A kiállítást a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum rendezi.

A kiállítás kurátora: Bincsik Mónika

Helyszín: Iparművészeti Múzeum

Időtartam: 2006. szeptember 13 – november 12.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Az Isteni színjáték tengernyi szereplőjéből és fordulatos eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol.
Aforizmák
„ Ha nem lennének ellenségeim, ki szedné le rólam a rozsdát?"
Kálvin János
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ