Az április 3-án életének 92. évében elhunyt színművész búcsúztatása május 8-án, hétfőn 14 óra 30-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában.

Géczy Dorottya 1931. május 21-én született Budapesten. 1949-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949 és 1951 között a miskolci Nemzeti Színházban játszott, 1951 és 1957 között az Ifjúsági Színház és az Irodalmi Színpad művésze volt, 1957-től a Vidám Színpad társulatához tartozott.

A pályán eltöltött 70. évi jubileumát a Karinthy Színház színpadán ünnepelte 2019 májusában.

Prózai és zenés darabokban is jelentős alakítások fűződnek nevéhez. Az egyik legkiválóbb magyar sanzonénekesként tartották számon. Munkásságát 1985-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Filmjei között van a Házasságból elégséges (1960), az Álmodozások kora (1964), az Édes és keserű (1966), az Egy kis hely a nap alatt (1973) és a Cha-cha-cha (1981) című alkotás.

Főbb színházi szerepei: Olivia (Shakespeare: Vízkereszt); Edit (Jókai-Földes: A kőszívű ember fiai); Glafira (Dosztojevszkij-Láng: Két férfi az ágy alatt); Elssler Fanny (Rostand: A sasfiók); Bea (Camoletti: Leszállás Párizsban); Királynő (Scribe: Vihar egy pohár vízben); Jolán (Vaszary: Bubus); Sweet Sue (Stone-Wilder-Diamond: Van aki forrón szereti); Andrea (Lakatos: Vágyom egy ágy után); Rózsi (Hámos-Vajdai: Mici néni két élete); Mégisné (Réger-Zsolnai: Dollárpipi); Helen (Schütz: Sajnálom, Mr. Tegnap!); Mária Regina nővér (Goggin: Apáca-pác). Továbbá előadóesteken, sanzonesteken lépett színpadra.

(MTI)