Ünnepélyes keretek között péntek este átadták a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonát. A társulat immár a felújított klasszicista Ursziny-Beliczey-kúriában működik, amelyet egy modern épületrésszel bővítettek ki.
"Békéscsaba ma visszakapja színes múltjának újabb darabját. Ezt a csodálatosan felújított épületet a szovjetek egykor olajtárolónak és töltőállomásnak használták, így ez a nap arról is szól, hogy bennünket nem lehet végleg megfosztani múltunktól, értékeinktől, hagyományainktól, mert szívós türelemmel kivárjuk a jobb időket" - mondta ünnepi beszédében Závogyán Magdolna.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára kiemelte: Magyarország legkorszerűbb bábszínházi műhelye jött létre, amely kényelmes, a legmagasabb technikai elvárásoknak megfelelő otthona lesz az egyik legősibb művészeti ágnak.
"A bábművészet pedagógiai és közösségformáló jelentőséggel bír, olyan értéket hordoz és közvetít, melyeken keresztül remekül lehetséges a korai identitásformálás. A bábművész az élettelenből varázsol élőt, a mozdulatlanból gesztusokat, hangot, dallamot és jellemet" - fogalmazott az államtitkár.
Závogyán Magdolna kitért arra, hogy a békéscsabai Munkácsy-negyed fejlesztése, amelynek keretében a Napsugár Bábszínház épülete elkészült, zsinórmértékül szolgálhat minden városnak és vármegyének.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere kiemelte: a beruházás szinte az utolsó pillanatban mentette meg a rendkívül rossz állapotban lévő Ursziny-Beliczey-kúriát. "A bábszínház összesen 1700 négyzetméteren működhet, ebből ezer a megújult klasszicista kúriában, hétszáz négyzetméter pedig az új, modern épületben található. A kormány 100 százalékban támogatta a projektet, amely igazi családbarát beruházás" - mondta.
Mint fogalmazott, a bábjátszásnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van, a Napsugár Bábszínház pedig Magyarország egyik legkiválóbb társulataként az elmúlt időszakban, "a nehéz időkben" is megmutatta, hogy komoly érdeklődés mutatkozik iránta az egész vármegyében és azon kívül is.
Herczeg Tamás fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke ünnepi beszédében felidézte Lenkefi Konrádnak, a békéscsabai bábtársulat első vezetőjének alakját, aki évtizedeken át tartotta a tüzet a helyi bábjátszásban, és 55 évvel ezelőtt a helyi nemzetközi bábfesztivált is megalapította. Hozzátette: a társulat már fia, Zoltán vezetésével lett 2005-ben hivatásos.
Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója megnyitó beszédében arról szólt, hogy a beruházásban, amely a 74 évre visszatekintő helyi bábjátszás jelentős állomása, a hagyomány és az innováció találkozott. Mint megjegyezte, új otthonuk három játszóhelyes, 21. századi művészeti komplexum műhelyekkel és közösségi terekkel.
A 2016-ban indult beruházás mintegy bruttó 1,8 milliárd forintból valósult meg. Az eredeti állapotába visszaállított kúria földszintjén kiállító- és előadótér kapott helyet, itt vannak az öltözők, a fény- és hangtechnika, a raktárak és a gépészet. A már látható infografikai tárlat fotókon keresztül mutatja a város és a kúria életében jelentős állomásokat, megelevenítve az Urszinyi és a Beliczey család történetét.
Az előadások az ezer négyzetméteres új épületben lesznek: a színpadtér 544 négyzetméter, itt egy 120 fős betolható-mozgatható nézőteret alakítottak ki. A magasföldszinten vannak a műhelyek és egy próbaterem. A beruházás részeként megújult több mint ezer négyzetméternyi zöldfelület, kiépítették a parkvilágítást.
A hivatalos megnyitót követően szombattól három napon át a 10. Színházi Olimpia részeként tizenkét előadás látható a színházban magyar, cseh, olasz, francia, norvég, ukrán és spanyol bábosoktól, a gólyalábas menetszínháztól a kesztyűbábos vásári játékon át a marionett show-ig. A pénteki ünnepélyes avatón A Napsugár társulatának tagjai mellett ukrán artisták is közreműködtek.
Az Urszinyi-Beliczey-kúriát az Urszinyi család az 1840-es évek végén építtette klasszicista stílusban, majd 1877-ben eladták a Beliczey családnak, amely 1944. március 19-ig, a német megszállásig használta a kúriát. A második világháborút követően minden eltűnt belőle, jelentősen megrongálódott az épület, a park is elpusztult. Népi kollégium, később pedig a gabonaipari vállalat kapott helyet benne. A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság tulajdonába került.
(MTI)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |