Huszti Péter Kossuth-díjas színész, rendező 80 éves
Dátum: 2024. május 3., péntek, 19:30

Május 4-én lesz nyolcvan éves Huszti Péter Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Huszti Péter (eredeti nevén Hendel Péter) Budapesten született. Jogász apja több vidéki színház zenekarának is tagja volt, és a fellépésekre időnként magával vitte a fiát, így már kisgyerekként megérezhette a teátrum légkörét. Az igazi vonzódás a színészi pályához kiskamaszként alakult ki benne, a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban már szerepelt irodalmi esteken, színielőadásokon. Előbb rendező akart lenni, de Várkonyi Zoltán tanácsára végül színésznek jelentkezett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán (2000 óta Színház- és Filmművészeti Egyetem, SZFE) 1966-ban szerzett diplomát, és Ádám Ottó rendező hívására a Madách Színházhoz szerződött, ahol évtizedeken keresztül több mint 70 prózai darab főszerepét játszhatta el.

Karinthy Ferenc írta róla: "Mindene megvan, hogy nagy színész legyen". Adottságai révén a világirodalom és a magyar irodalom nagy klasszikus szerepeit alakíthatta, Hamletet, Lear királyt, Jágót az Othellóból, Lucifert Az ember tragédiájából. Közkedvelt színész lett, sokoldalúságát bizonyította, hogy vígjátékban, musicalben, sőt, operettben is kiváló volt. Saját bevallása szerint azonban a legnagyobb kihívást Shakespeare figurái jelentették számára. Alakításaiban magas fokú mesterségbeli tudás és elmélyült elemző munka párosult vonzó, lendületes előadásmóddal.

1964-től filmezett, gyakran foglalkoztatta a televízió is, több mint száz tévé- és mozifilmben szerepelt, amelyből legalább hetvenben fő- vagy jelentősebb szerepet játszott. Ismert filmje a Fekete gyémántok, a Fiúk a térről, az Imposztorok, a Szerelmi álmok, a Harminckét nevem volt, az Utazás Jakabbal, a Naplemente délben, Az élet muzsikája - Kálmán Imre. Az 1980-as évektől rendezéssel is foglalkozott, nagy sikert aratott a Kedves hazug, a La Mancha lovagja, Az ördög cimborája, a Hoppárézimi, Az üvegcipő.

Számos színházról szóló cikk, kritika és több könyv szerzője: Királyok az alagútban (1986), Emlék-próba (1995),...sárból, napsugárból...(2004), Kik vagytok, hé! (2009). Önéletrajzát három kötetben publikálta: Srác a kakasülőn (2015), Férfikor hajnalán (2017), Köszönöm, Prospero! (2020).

Pályája során kiemelkedő oktatói tevékenységet is folytatott. 1974-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelynek 1982-től egyetemi tanára volt, 2014 óta professor emeritusa. 1988 és 2010 között ő vezette a színházi főtanszakot, 1994 és 2001 között rektorként irányította az egyetemet, 1999-ben DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozatot szerzett, 2014-2022 között az SZFE Doktori Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. Számos külföldi mesterkurzuson vett részt, és több magyarországi nemzetközi fesztivál megrendezése fűződik nevéhez.

1989-tól 1994-ig a Madách Kamara művészeti vezetőjeként dolgozott, 1998-tól 2001-ig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 2002-ben kinevezték az új budapesti Nemzeti Színház megbízott főigazgatójává, de két hét múlva lemondott. 2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház munkájában művészeti tanácsadóként vett részt. Rendezett a Turay Ida Színházban és a József Attila Színházban is.

Huszti Péter számos kitüntetés birtokosa: 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2003-ban Hevesi Sándor-díjat kapott. 1982-ben érdemes művész, 1999-ben a Halhatatlanok Társulatának tagja, 2004-ben kiváló művész lett. 2006-ban Prima díjat kapott. 2007 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, valamint a Nemzet Művésze díjat vehette át. 2016-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem Aranydiplomájával, 2017-ben Madách-díjjal ismerték el. 2018-ban a magyar művészet, az oktatás és a művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2022-ben a Magyar Filmakadémia életműdíjával tüntették ki. 2023-ban jelent meg róla Gajdó Tamás színháztörténész monográfiája, amely sokszínű és sokrétű életpályáját mutatja be.

Első feleségétől Dőry Virág színésznőtől egy fia született, második felesége, Piros Ildikó - akivel több darabban is játszott együtt - évtizedek óta hűséges társa, egy fiuk van. A színészlegenda ma már családja körében a rivaldafénytől visszavonultan él, egy tavalyi interjúban azt nyilatkozta: "elmondtam mindent, amit el akartam mondani szerepekben, darabokban, rendezésben, úgyhogy ez egy teljes élet".

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
Aforizmák
„ A világ nagy eseményeinek a története jóformán nem egyéb a bűntettek történeténél."
Voltaire
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ