"Modern életünkben elhalványultak a betlehemes játék egyházi, népi kulturális elemei, amelyeket érdemes lenne élő színházi keretek között ismét megismertetni a gyerekekkel" - indokolta Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a darabválasztást.

Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas rendező felelevenítette, hogy Gárdonyi művét 1901-ben mutatták be először a Nemzeti Színházban, majd 1912-ben egy másik rendezésben, mindkettő nagy siker lett. Akkor még három felvonásban játszották, ezt most egyfelvonásossá rövidítette Bártfay Rita, az Újszínház dramaturgja.

A kész darab sokáig a fiókban hevert, mígnem Gárdonyi álmában megjelent egy színházi előadásba beépülő betlehemes játék. Ezután döntötte el, hogy egy "hangulatkeltő előjátékot" szerkeszt a kész műhöz, megmagyarázva, "hogyan kerül a magyar paraszt magyar népi ruhában Jeruzsálembe" - magyarázta Koltay Gábor.

"Abban bízunk, hogy ezt a bonyolult, összetett és nagyon nehezen követhető világot - ahol sokszor szomorúak vagyunk - szebbé, jobbá, emberibbé, elfogadhatóbbá és becsületesebbé tudjuk tenni. Abban reménykedünk, hogy eljön egy szebb és jobb világ, ennek a reménynek a megtestesítője a kis Jézus" - fogalmazott.

Igaz-Juhász Katalin díszlettervező elmondta, a színpad bal oldalán egy keleti palota jelenik meg, jobb oldalon a háttérben egy sziklaváros, az előtérben pedig egy homokkőbe vájt, istállószerű szállás. A város folytatódik a zenekari árokban, növelve az előteret a statikus színpadképhez.

A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezi; a karakterek egy része keleties ruhát fog viselni, de megjelennek a színen a hagyományos magyar népi ruhák is - tette hozzá.

A produkciót a Viharsarok Táncszínházzal közösen hozták létre, a zenét Koltay Gergely szerezte.

A darabban mások mellett Besztercey Attila, Puskás Dániel, Nagy Róbert, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Tege Antal, Liszi Melinda, Lénárt László és Csurulya Csongor játszanak.

(MTI)