Tersánszky Józsi Jenő darabját viszik színre a Békéscsabai Jókai Színházban
Dátum: 2025. február 24., hétfő, 13:40

Straub Dezső rendezésében március 4-én mutatják be Tersánszky Józsi Jenő A kegyelmes asszony portréja című vígjátékát a Sík Ferenc Kamaraszínházban Békéscsabán.

A Jászai-díjas rendező az olvasópróbán azt mondta, a darab már-már bohózatba hajlik, amit ha jól adnak elő, "visítva nevetnek majd rajta" a nézők.

Közölte, Tersánszky Józsi Jenő archaikus nyelvezetben írta meg a darabot, ami akkoriban stílusjegy volt, ám ma már idegenül hangzik, nagyon sok szó jelentését magyarázni kell, és a színészeknek is nehéz megtanulni. Ezért - bár Nemlaha György dramaturggal gondolkoztak rajta, hogy megtartsák a nyelvezetet - végül mégis úgy döntöttek, hogy "magyarosítják", ezzel mintegy "kortalanná is téve" a művet.

A vígjáték az 1930-as években játszódik, ezen nem modernizáltak, mert a rendező szerint egy másik korba áttett cselekménysor nehezítette volna az eredeti tartalom megértését. Straub Dezső hozzátette, "zenécskéket" is komponált a jelenetekhez.

A díszleteket és a jelmezeket Libor Katalin tervezte, aki elmondta, két helyszín: egy a darab végére teljesen átalakuló műkereskedés és a főszereplő Tűrőék eladás előtt álló, lecsupaszított nappalija jelenik meg a színen. Különlegesség, hogy a helyszíneket nem a szünetben, hanem a felvonások közepén kell átrendezni. A jelmezek korban tartottak, rendkívül elegánsak lesznek - árulta el.

Seregi Zoltán igazgató elmondta, a Sík Ferenc Kamaraszínházban mindig bemutatnak egy drámaibb darabot - a mostani évadban ez volt Szabó Magda Kígyómarás című műve, amelyet márciusban és áprilisban Budapesten, az Újszínházban játszanak -, és egy vidámabbat. A mostani választással "két vadat lehet egy lövéssel ejteni": egy klasszikus, minőségi szerzőnek egy igazán mulatságos művét mutatják be, amelyet ráadásként a "vígjátékok nagymestere" rendez - mondta.

A történet szerint Ákos, a festőművész képtelen megélni munkáiból, ám felesége, Lola kitalálja, hogy férje kétes művészi értékű képek mázolásával szerezzen pénzt. Olga, akinek a szíve Ákosért dobog, mindent megtesz azért, hogy a festmények pallérozott ízlésű - és persze fizetőképes - vevőkhöz találjanak. Csakhogy Lolát kinézi magának egy jól szituált nemesember, aki viszont már egy rangban és anyagiakban hozzá illő bárókisasszony vőlegénye.

A főbb szerepeket Tege Antal, Papp Barbara, Nánási-Veselényi Orsolya, Katkó Ferenc, Liszi Melinda és Csomós Lajos játssza.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Alexandre Dumas egyik leghíresebb regénye A három testőr. A regényben címe ellenére mégis négy testőr szerepel: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Egy olvasó meg is írta Dumas-nak, hogy a regény címében tévedett, mire az író így válaszolt:
 
A L'Opinion című lap 1885.október 15-i számában megemlékezik a Hotel Drouot árveréséről (amely árverési csarnokot műfordítóink Drout-szállodának szoktak magyarítani), s elmondja, hogy mikor a szolga a kiállítási asztalra helyezett egy milói Vénust ábrázoló másolatot, harsány hangon kiáltotta a közönség felé:
Aforizmák
„ Legigazibb jele annak, hogy nagy képességekkel született valaki, ha irigység nélkül született."
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ