Az előadásban mellettük többek között Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Ertl Zsombor, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szerepel - áll a Vígszínház MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint kiemelik, Jane Austen kultuszregénye, a Büszkeség és balítélet több mint 200 éve jelent meg, de a benne szereplő problémák és kérdések ma is aktuálisak. A történet középpontjában Elizabeth Bennet és Mr. Darcy találkozása áll: a nőnek a saját előítéleteivel, míg a férfinak a büszkeségével kell megküzdenie, hogy végre egymásra találjanak - írják.

Felidézik: a Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. "Az érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak felerősítették" - írják.

Kiemelik: a regény finoman kidolgozott társadalomkritika, amely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül Jane Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát - írják, hozzátéve: abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési lehetőségeivel.

Valló Péter rendezőt idézik, aki elmondta: a Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. "Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik" - mondta.

Hozzátette, hogy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbálták visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítették az adaptációt - mondta a rendező, kiemelve: mindehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy a jelenben vagyunk.

A Mr. Darcy-t alakító Wunderlich Józsefet is idézik, aki kiemelte: Darcy ugyan nagyon erős és határozott értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az érzékenységének és a büszkeségének. "És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan, mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni" - mondta.

Az Elizabeth-et alakító Waskovics Andrea a figuráról elmondta: önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen, és amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel.

"A Darcy-val való találkozása ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak" - jegyezte meg.

Az előadás Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban.

(MTI)