Seregi Zoltán, a békéscsabai teátrum igazgatója a szerdai olvasópróbán elmondta, régóta tervezik a Gyulai Várszínházzal a közös produkciót. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója hozzátette, a fürdővárosi teátrumban mindig is fontosak voltak a történelmi tematikájú darabok, ahogyan a kortárs szerzők műveinek ősbemutatói is. Ez az előadás ötvözi mindezt, ugyan 25 éve Székelyudvarhelyen bemutatták már, a mostani magyarországi bemutatónak tekinthető - fogalmazott.

Zalán Tibor dramaturg kifejtette: Szent István érdekelte, a hús-vér ember, aki küzd önmagával és a családjával, akinek dilemmái vannak, akinek feleségül kell vennie valakit, miközben másba szerelmes.

Felidézte, hogy huszonöt évvel ezelőtt egy nap alatt írta meg a regény alapján a drámát, akkor kitalált egy keretjátékot, miszerint egy festőtől egy újgazdag ember megrendel egy történelmi képsorozatot. "Bár a világ nem változott alapvetően, a gazdag emberek ízlése ma sem jó és ma sem támogatják a kultúrát, a technikai eszközök, amelyekkel negyed évszázada érzékeltettem az akkor még furcsának számító újgazdagságot, mint például a CD-lejátszó, mára idejétmúlttá váltak, ezt kellett átírni" - fejtette ki az MTI-nek Zalán Tibor.

A darabot rendező Pataki András szerint "hajlamosak vagyunk Istvánt szoborszerűen ábrázolni", pedig a fő kérdés az, hogy milyen a viszonyunk "az István által ránk hagyományozott kultúrához", hogy használjuk azt ki, nem fordulunk-e időnként abszurditásba. A másik fontos kérdés szerinte a festő és a megrendelő viszonya, a keretjátéknak is kell ívet adni, az ő magatartásukban is változásnak kell beállnia a darab végére - fejtette ki.

A színműben a festő megfesti a kért képsorozatot, a történelmi jelenetek egy-egy megfestett, vagy munka alatt lévő kép megelevenedéséből, "tablószerűen" jönnek létre - magyarázta.

Pataki András elmondta, nem pillanathoz kötött kritikai üzeneteket, napi szintű gegeket szeretne megfogalmazni, hanem a kortól független gyarlóság, szervilitás, emberi hiányosságok kritikáját szeretné bemutatni.

A díszletről szólva elmondta, egy "tervrajzszerű" fémvázas szerkezetben gondolkodik, amely "mintha egy tussal rajzolt épületváz lenne", mindent átláthatóvá tesz. Emellé sok fényjátékot szeretne alkalmazni.

Vesztergombi Anikó jelmeztervező kifejtette, a keretjáték szereplői mai ruhát viselnek, a történelmi játékrészben a keleti szereplők díszesebb, ikonszerű bársonyruhákat kapnak, a magyarok öltözete viszont időben kicsit korábbra, a pogány időkbe nyúlik vissza.

A darabhoz Varga Gábor zongoraművész szerzett zenét, amely - a rendező szavai szerint - a múltba való nyitást és az onnan való visszatérést segítő improvizatív mai zene lesz.

A főbb szerepeket Tege Antal, Horányi László, Czitor Attila, Papp Barbara, Kiss Viktória, Bartus Gyula, Tarsoly Krisztina, Oláh Tánia és Szász Borisz játssza.

(MTI)