A színdarab, melyet Varga Bálint, a színház művészeti vezetője rendez, nem csupán az 1983-as ikonikus film újraértelmezése: szatirikus hangon, humorral és iróniával tárja a nézők el a kor visszásságait - miközben mai kérdéseket is felvet.

A film és a színmű története 1951-ben játszódik, egy olyan korszakban, amikor egyetlen szó, egy rossz pillantás vagy egy félreértett mondat is elég volt ahhoz, hogy valakit "lefelé helyezzenek". Amikor az emberek bőröndökön ülve, bizonytalanságban, félelemben, mégis valahogy emberséggel próbáltak túlélni. A főszereplő Sziráky Lucy, az ünnepelt primadonna, akit - mivel egykori férje arisztokrata származású volt - kitelepítettek. Vidéken megismerkedik a paraszti élettel, de mint igazi nő és vérbeli színésznő megtalálja a hangot a kitelepítettekhez és az őt csodáló férfiakhoz.

A zenével, modern színpadi eszközökkel készülő előadás különlegessége, hogy a produkció a szentesi Jövőnkért Néptáncegyüttes együttműködésével készült. A csaknem harminc táncos teljes értékű szereplője a darabnak, amely a korabeli rendszer abszurditásait és visszásságait tárja fel szatirikus élességgel, és egyedülálló módon ötvözi a színház, a tánc és a zene erejét.

A Kancsár Orsolya által 2024 ősze óta vezetett színház első saját premierjének időpontjául azért október 23-át választották, mert a dátum szimbolikus jelentőséggel is bír: a forradalom évfordulóján egy olyan darab születik Szentesen, amely bátor hangvétellel beszél a szabadságról, a hatalomról és az emberi méltóságról - írták a közleményben.

(MTI)