Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében kiemelte: vannak pillanatok, amikor a múlt, a jelen és a jövő egyetlen mozdulatban, gesztusban találkozik. "Amikor felgördül ez a díszfüggöny, ilyen pillanatnak vagyunk tanúi. Nem pusztán egy színházi kelléket avatunk, a Nemzeti Színház új függönye, a magyar nemzet szövetbe hímzett története, a közös emlékezet és a közös jövő" - fogalmazott.

"Ez a mű egyben a nemzeti összetartozás szimbóluma is" - mondta, hangsúlyozva: a tizenkét életfa, amely a függönyön látható nem csak díszítőelem, hanem a magyar kultúra és a hit erejének jelképe. "Törzsei az ezeréves múltból sarjadnak, lombjuk pedig a Kárpát-medence minden tájának mintájából bontakozik ki" - fogalmazott, hozzátéve: száznégy hímző keze munkája összeszőtte a teljes magyarságot a Felvidéktől a Székelyföldig, a Dunántúltól a Délvidékig.

A mű a hagyomány és az innováció párbeszédéből született - mondta. Kiemelte: a gépi hímzés technológiai precizitása és a kézi öltések emberi melegsége együtt teremtették meg azt a harmóniát, amely a magyar kultúra egyik legfontosabb jellemzője: az újra való nyitottság, de az érték iránti elkötelezettség és hűség.

A műben már a mesterséges intelligencia is helyet kapott, de nem az ember helyett, hanem az ember szolgálatában - hangsúlyozta.

Mint mondta, a díszfüggöny nem elválaszt, hanem összeköt, nem eltakar, hanem feltár, nem zár, hanem megnyit. "Nem vasfüggöny, hanem nemzeti függöny, amely mögött a magyar kultúra ezer szála, az alkotó ember tisztasága és a közössége rejlik, mert a magyar kultúra határokon átível" - mondta. Hangsúlyozta: ezért újultak meg az elmúlt évek során 650 milliárd forintból a kulturális intézmények és elköteleződtek az iránt, hogy a következő évek csaknem 800 milliárdos kulturális fejlesztéseiben minden évben egy-egy színház megújulhasson.

Mint elhangzott, az új előfüggönyt, amelyet Vidnyánszky Attila vezérigazgató felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész tervezett 2019-ben, a teátrum különleges, ünnepi alkalmak díszéül szánja, olyan eseményekére, amikor a hagyomány és a színházi ünnep közösségi ereje találkozik.

Vidnyánszky Attila a csaknem hét év munkájával készült függönyről szólva kiemelte: "lélekből született, nem hivalkodó, de ha jól megnézi az ember, akkor pompázik, csendes, alázatos és iszonyú mélységek vannak benne".

Arról szólva, hogy milyen legyen a nemzeti színház, a teátrumot egykor igazgató Németh Antal gondolatait idézve kiemelte: "nyelvében magyar, lelkében nemzeti és minden tekintetben ízig-vérig színház". A magyar nemzeti színház feladata emellett az, hogy megpróbáljon hidakat építeni - mondta, kiemelve: számos tájelőadás, vendégjáték, közös produkció, program valósul meg a határon túli színházakkal, továbbá a trianoni döntés nyomán elszakított területek színházait bemutató emlékművet állítottak a teátrum előtt.

Kustán Melinda kiemelte: a díszfüggöny egyszerre jeleníti meg a több évszázados szakmai tudást, a hagyomány megőrzését és az innovatív alkotói szemléletet. "Olyan mű, amely kulturális örökségünk jelképeit nem csupán továbbviszi, hanem új, mai értelmezéssel ruházza fel" - mondta, hozzáfűzve: nem statikus, nem megdermedt műtárgy, hanem élő, lüktető emberi alkotás.

Elmondta: a díszfüggönyön tizenkét életfa látható, amelynek lombjain hatvan magyar tájegység mintakincse, törzsükben pedig a honfoglalás kori ornamentika ősi formái ihlették. "Az életfa, mint az ég és föld összekötője egyetemes jelkép, mely méltó módon fejezik ki a Nemzeti Színház küldetését" - hangsúlyozta.

Az eseményen köszöntötték a projektben résztvevőket, az ünnepi műsor után a Bánk bán című előadást láthatta a közönség.

(MTI)