A Forced Entertainment Bloody Mess című darabja a társulat fennállásának 20. évfordulója alkalmából készült és az, ami: valódi és szó szerinti felforgatása mindannak, amit színházról és színpadi cselekményről gondolunk. A Bloody Mess bepillantás a „backstage” káoszába… De mit is látunk tulajdonképpen: egy koncertturné, egy színház, vagy maga a világ színfalai mögött járunk? 

Egy stroboszkóp fénye villog. Két elkent sminkű bohóc csúnya összetűzésbe keveredik, majd harcuk az egész színpadra kiterjed. Egy alkalmatlan szurkolólány táncol és kiabál. Egy nő hangosan zokogva gyászol, majd abbahagyja, átöltözik és újra kezdi. Deep Purple és Black Sabbath üvölt a hangszórókból, majd hirtelen váltással Bach cselló-szvitjei csendülnek fel. Egy fickó megpróbálja elmesélni a világ történetét, a Big Bang-től kezdve, de hamar félbeszakítják. Hangpróba. Interjú. Egy lebilincselő monológ. Rocker arcok haladnak át a színpadon, diszkófényeket és új hangfalakat hoznak, illetve egy új mikrofont, ami senkinek sem kell. Egy nő gorilla-jelmezben pattogatott kukoricát dobál mindenkire és mindenre, ami mozog. Két jól öltözött férfi táncol házi készítésű alufólia csillagokkal. Színre viszik a gyönyörű csendet.

A Forced Entertainment Bloody Mess című előadását nem lehet sem leírni, sem beskatulyázni. A színházi társulat húszéves pályafutásának betetőzése – tíz előadóra írott nagy szabású mű, melyben különféle, egymástól független karakterek, történetek és előadások találkozása és ütköztetése meglepő és új logikát szül. Először is a színészek elárulják a nézőknek, hogy mit szeretnének, hogyan lássák őket az előadás alatt. A konfliktus adott – versengés, ellentmondások és összeférhetetlenség uralkodik el a színpadon. Szerencsére nem kell attól tartani, hogy teljes kudarcba fullad az előadás, mivel Tim Etchells rendező olyan elemeket sző a kaotikus egészbe, melytől a „show” egy intelligens, fekete humorral és meglepő érzékenységgel átitatott darabbá lényegül át.

A Bloody Mess a Forced Entertainment csúcsteljesítménye: kompromisszumot nem tűrő politikai Pop Art, ironikus, az előadókból a maximumot kihozó őrült mutatvány, egy vizuális előadás, mely megpróbálja a mai világot minden szépségével, szörnyűségével és komplexitásával együtt megragadni. A társulat manifesztuma “az eljövendő szép napokról”.

Az előadás angol nyelven zajlik, magyar feliratozással.

A február 23-i, pénteki előadás után Nánay Fanni műfordító, kritikus beszélget a társulattal, tolmácsolás lesz.

A magyar közönség utoljára a Forced Entertainment First Night című darabját láthatta a Trafóban. Akinek akkor belopta magát a szívébe a brit társulat, biztosan örömmel hallja majd, hogy a brit kritikusok előszeretettel vonnak párhuzamot a First Night és a Bloody Mess között. Dorothy Max Prior (Total Theatre Review) szerint a Bloody Mess úgy viszonyul a rock ‘n rollhoz, mint a First Night a varietéhez. Mindkét darab az előadó és a néző közötti kapcsolat és egyben „hallgatólagos megállapodás” feltérképezésére irányul, amit színháznak hívunk. A First Night a „Mi a közönség? Miért vagytok itt és mit akartok?” kérdéseket tette fel, míg a Bloody Mess-ben az a kérdés, hogy „Mi a színész? Miért vagyunk itt és mit akarunk?”

www.forcedentertainment.com