Nagy és felkavaró élmény volt a Tangó című dráma egri színházi premierjén részt venni - mondta a darab világhírű lengyel szerzője, Slawomir Mrozek Budapesten, a Lengyel Intézetben rendezett keddi beszélgetésen. A dráma- és prózaíró máig leghíresebb darabjának bemutatója alkalmából érkezett Magyarországra. Az 1964-ben írt művet Radoslav Milenkovic állította színpadra az egri Gárdonyi Géza színházban.
Slawomir Mrozek a hamarosan Kaposváron bemutatandó Szerelem a Krímben című művével kapcsolatban kiemelte, hogy csehovi stílusban szerette volna megírni a darabot. Az 1993-ban született műről szólva elmondta, az volt az utolsó drámája.
Az 1963-ban Lengyelországból Olaszországba emigrált, és 33 éven keresztül több más országban is élt író 1996-ban tért vissza hazájába. Megjegyezte: eleinte nehéz volt megszokni, de most már újra otthon érzi magát Krakkóban.
A szerző a hatalmas érdeklődéssel kísért rendezvényen beszélt Özvegyek című, Mexikóban írt művéről. A közvetlenül szívrohama után papírra vetett drámájában azt írta meg, ahogy a mexikóiak az európaitól teljesen eltérő módon gondolkodnak a halálról. Felidézte, hogy a közép-amerikai országban sikeres darab európai bemutatóin „síri csönd" volt a nézőtéren, így rádöbbent, hogy az európai közönség nem fogadta el a drámát.
A Baltazár című önéletírásáról elmondta: öt évvel ezelőtti agyvérzése után terápiaként idézte fel és jegyezte le emlékeit. A betegség következtében ugyanis emlékezetét és beszédkészségét is elvesztette. Az önéletrajzban 59 éves koráig írja le élete történetét, és nem tervezi folytatását - árulta el a 77 éves szerző.
Slawomir Mrozek saját bevallása szerint Márai Sándor összes lengyelül megjelent művét olvasta. Kiemelte a regények mély írói tartalmát, hozzátéve, minden olvasás alkalmával még mélyebbre lehet jutni bennük. Márai kommunizmushoz való viszonyáról szólva megjegyezte, hogy ő is hasonlóképpen gondolkodik arról.
Mrozek 1930-ban született a Krakkó melletti Borzecinben. Miután 1963-ban elhagyta hazáját, végül Franciaországban telepedett le. Művészeti pályáját karikaturistaként kezdte a Szpilki című lapnál, a lengyel „Ludas Matyinál", majd 1957-ben írta meg első drámáját.
Egyaránt tiltakozott Csehszlovákia 1968-as megszállása, illetve az 1981-es lengyel szükségállapot bevezetése ellen. Műveit ezért hazájában egy időre be is tiltották.
(MTI)| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |

