Edvin herceg halálosan szerelmes Szilviába, az egyszerű sanzonettbe, azonban főrangú családja mindenáron meg akarja akadályozni kettejük törvényes nászát... Szerencsére kiderül, hogy annak idején Edvin anyja, Cecília…

Gyönyörű dallamok, szenvedély, nevetés, orfeum, pezsgő, századforduló, Hajmási Péter, Jaj, cica, Te rongyos élet – mindnyájunknak.

Mindannyian tudjuk, hogy a Csárdáskirálynő a legklasszikusabb operettek egyike. Azt azonban már kevesen tudják, hogy…

• az 1916. novemberi pesti bemutató után a darab – a magyar színháztörténetben egyedülálló módon - már 1917. februárjának elején elérte a századik előadást, májusban pedig megtartották a kétszázadikat is. Ekkorra Bécsben túl voltak a négyszázadik előadáson.
• Csak az 1917-es évben világszerte tizenkétezerszer került színpadra az akkor még Csárdáskirályné címmel futó operett, melynek paródia változatát a Városligeti Színházban 1917. nyarán mutatták be, Csámpáskirályné címen.
• A legérdekesebb Csárdáskirályné előadás feltehetően a háború alatt alakult Magyar Tábori Színház produkciója volt, Szibériában. Hadifoglyok játszották egymás és mások szórakoztatására. A díszletet, a jelmezeket és a kellékeket ők maguk készítették, a szövegkönyvet és a kottát emlékezetből jegyezték le. Korabeli feljegyzések szerint a női szerepeket megformáló férfiakat társaik nagy becsben tartották és úgy ünnepelték őket, mint az igazi primadonnákat.
• Kevesen tudják, hogy Kálmán Imre évfolyamtársa volt a Zeneakadémián Weiner Leó, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, és egy éven keresztül Bartók Béla, valamint Kodály Zoltán is.
• Gershwin nagy tisztelője volt Kálmánnak és személyesen játszotta el a Kék rapszódiát az operettszerző lakásán és nekiajándékozta ezüst töltőceruzáját is, amivel a híres partitúrát írta. 
• Magyarországon először Beöthy László, a Király Színház igazgatója tűzte műsorra a Csárdáskirálynét 1916-ban. Az ő újításaként a második és a harmadik felvonás kezdete előtt fehér vászonra vetítették a dalok szövegét, így a közönség is énekelhetett.