Igyekezett egy elmaradott színházi kultúrában a legfrissebb eredményeket megismertetni – fogalmazott Zsámbéki Gábor, kiemelve: Bárdos Artúr fő feladatának érezte, hogy olyan magyar színházművészet jöjjön létre, amely lépést tart a kor legjelentősebb törekvéseivel.Mint megjegyezte, bármilyen jól ismerte is Bárdos Artúr a gyakorlatot, többször elveszítette a Belvárosi Színházat, vagy gazdasági okok miatt, vagy mert a kor ízlésével nem találkozott az, amiben ő hitt.

Zsámbéki Gábor felidézte, hogy 1936-ban a Szent Johanna című darab Bulla Elmával kirobbanó anyagi és erkölcsi sikert hozott Bárdos Artúr számára. Ő fedezte föl a budapesti színházak számára Mezei Máriát, Páger Antalt, Turay Idát, Simon Zsuzsát és Muráti Lilit – hangsúlyozta a Katona József Színház igazgatója. 1948-ban, amikor az államosítást követően úgy látta, Magyarországon nem folyathatja, amit addig megvalósított, Bárdos Artúr az Egyesült Államokba költözött, a fiaihoz. Előadásokat rendezett az emigráns magyar közösségeknek, elméleti előadásaival nagy sikert aratott. Visszakanyarodott a költészethez: 1967-ben kiadta Alkonyat című verseskötetét.

Bárdos Artúr 1974-ben, Buffalóban hunyt el 92 éves korában, hamvait – kívánságának megfelelően – 1975-ben hozták haza Magyarországra.Nekünk nagyon sok közünk van hozzá, mert a színházat, amelyben mi dolgozunk, ő alapította, munkásságának fő terepe ez a színház volt, kiemelkedő előadásokkal – hangsúlyozta Zsámbéki Gábor.

Minden pillanatban fogunk rá emlékezni – jelentette ki az igazgató, megjegyezve: sokasodó gondjaik azt jelzik, hogy ugyanazok a problémák ismétlődnek meg ma, mint amelyekkel annak idején Bárdos Artúrnak kellett megküzdenie.