Éhségsztrájkkal győzött
Dátum: 2007. május 25., péntek, 9:13
Százharminc éve, 1877. május 27-én született Budapesten Vízváry Mariska színésznő. Színészdinasztia tagja volt, színész volt apja, anyja, sőt a nagyapja is. Olyan környezetben nőtt fel, ahol reggeltől estig csak darabokról, próbákról, partnerekről, szereposztásról, tapsról, sikerekről, bukásokról volt szó, nem csoda hát, hogy vonzotta a színi pálya.

Már gyermekként fellépett néhány szavas szerepekben, ám a továbbiakban nehézségekbe ütközött. Apja, Vízváry Gyula szigorú ember volt, aki a pályaválasztás előtt álló fiatal Mariskának kijelentette: a színpad az a hely, ahová sosem léphet, és beadta őt a híres Zirzen Janka-féle leánynevelő intézetbe. Mariskának csak 1894-ben, a negyedik osztály elvégzése után sikerült kierőszakolnia vágya teljesülését. Éhségsztrájkot kezdett, és annyira lefogyott, hogy apja ijedtében megengedte, hogy beiratkozhasson a Színi Tanodába.

A tanodában töltött két év alatt tüneményes tehetségként ünnepelték. Olyannyira, hogy a tanári kar egyhangú ajánlatára, miniszteri engedéllyel az utolsó két évét elengedték, mivel már mindent tudott, s nem volt mire tanítani. 1896-ban szerződtette a Nemzeti Színház, azzal a nem titkolt várakozással, hogy megszületik az új Márkus Emília vagy Csillag Teréz. A csoda azonban elmaradt, Vízváry Mariska hiába kapta egymás után a jobbnál-jobb szerepeket: Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Zsuzsit (Beaumarchais: Figaro házassága), Mártát (Goethe: Faust), Tímeát (Jókai: Az arany ember), nem volt sikere. Nem a játékán múlott, erre a jelenségre ma azt mondják: nincs kisugárzása.

Következtek a mellőzöttség évei, nyúlfarknyi szerepeket kapott, a fizetését azonban nem csökkentették. Bántotta ugyan a helyzet, de nem panaszkodott, zokszó nélkül, türelemmel várt. Az idő őt igazolta: 1912-ben bemutatták egy ismeretlen XV. századi francia szerző Pathelin mester című komédiáját, amelyben – Rajnai Gábor oldalán – övé volt a női főszerep. A vénasszony-szerepben kitűnő volt, alakítása igazi szenzáció és hatalmas siker lett. A színésznő felszabadult, megtalálta igazi hangját, a színpadon közvetlen lett és természetes. Kiváló volt vígjátékokban, vaskos bohózatokban, később idősödő dámaként, majd anyaszerepekben. 1928-ban lett a színház örökös tagja. Több filmben is játszott (Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1935; Méltóságos kisasszony, 1936; Sok hűhó Emmiért, 1940; Kalotaszegi madonna, 1943; Beszterce ostroma, 1948).

Tapolczai Dezső színésztől született fia, lánya, sőt egyik unokája is a színpadot választotta. Ötvenéves színházi jubileumán együtt játszhatott a színpadon szüleivel, fiával és unokájával. 1954. január 9-én halt meg Budapesten, rövid betegség után, színi pályájának ötvennyolcadik évében.

Vízváry Mariska nem csak színésznőként volt népszerű, kitűnő háziasszonyként közreadott receptjeit is sokan olvasták. A kötetben összegyűjtött receptek A család szakácskönyve címmel utoljára 2005-ben jelentek meg. A közölt ételek némi módosítással ma is elkészíthetők, és találhatunk benne néhány tippet arra vonatkozóan is, hogyan tehető gazdaságosabbá háztartásunk vezetése.

(MTI-Panoráma)

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Jávor Pál nemcsak a színpadon és a filmekben szeretett mulatni, hanem a szabad idejében is. Még fiatal színész volt, amikor egy éjjel az egész havi fízetését elszórakozta.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„Imádom az ellenségeimet, ha értelmesek, ugyanannyira viszolygok az ostobáktól, akik megvédenek."
Salvador Dali
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ