Az Egyesült Államokban élő rendező egy Csehovval kapcsolatos anekdotát idézett fel: ahányszor csak ellátogatott darabjainak próbáira a moszkvai Művész Színházba, Sztanyiszlavszkijék mindig faggatni kezdték a drámaírót, hogy mit akart mondani ezzel vagy azzal a sorral. Csehov azonban soha nem adott magyarázatot, annyival zárta le a témát, hogy a kérdéses sorok semmi különösről nem szólnak.
„Éppen az a különbség Csehov és Bertolt Brecht között, hogy bár mindketten nagyszerű drámaírók, a német szerző mindent megmagyarázott a darabjaival kapcsolatban, így nincs bennük rejtély. Csehov nekem ezért sokkal vonzóbb és izgalmasabb, mert mindegyik darabját meg tudom csinálni többféleképpen, de soha nem tudom a teljes valójukat megrendezni. Életműve annyira gazdag, annyira megmagyarázhatatlan, mint az élet maga” – szólt az orosz drámaíróról Andrei Serban.
A Nemzeti előadása nem nélkülözi az abszurd elemeket, a rendező azonban úgy vélte: ha ezek egyáltalán nem „Csehovból jönnének”, hanem csak az ő művészi szabadságából, akkor természetesen megölné a darabot. „Ha működik így az előadás, akkor a műben benne van a lehetőség” – fogalmazott.
Munkáját Andrei Serban egy olyan karmesteréhez hasonlította, aki Beethoven sokat játszott V. szimfóniájában is tud új hangokat mutatni. „Ugyanígy a Három nővér is a világ egyik leghíresebb színdarabja. A mi dolgunk az, hogy olyan elemeket hozzunk napvilágra, amelyek rejtve vannak a darabban” – tette hozzá.
A Nemzeti Színház közönsége 2008-ban már láthatott Csehov-darabot Andrei Serban rendezésében, igaz, csupán a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka során; a rendezőt a Romániában számos díjat nyert Ványa bácsi-előadás után kérte fel a Nemzeti főigazgatója, hogy dolgozzon Budapesten is. „Bár Alföldi először Shakespeare-t ajánlotta, végül a Három nővérben maradtunk” – árulta el Andrei Serban.
„Ideges voltam az elején, mert tudom, hogy néhány színész játszott a Katona József Színház híres Három nővér-előadásában huszonöt évvel ezelőtt, és sokan közülük a budapesti közönség kedvencei” – beszélt kezdeti érzéseiről. Mint hozzáfűzte, attól is tartott, hogy – mivel Csehovot nagyon szeretik Magyarországon –, a színészeknek már meglesznek a saját elképzeléseik arról, hogyan kell a szerző darabjait játszani.
Andrei Serbant ehelyett kellemes meglepetés érte. „Már az első naptól kezdve úgy viselkedtek, mint a legkezesebb bárányok, és ez még ma is így van, egy nappal a bemutató előtt” – szólt a jól sikerült közös munkáról.
A rendező elmondása szerint az előadásban részt vevő színészek részéről nyitottságot és bátorságot tapasztalt: „olyan dolgokat is ki mernek próbálni, amelyekben talán nem annyira járatosan mozognak. Szívvel teli emberek, de az érzelmi intelligenciájukat jól kapcsolják össze az értelemmel. Tulajdonképpen oroszabbnak érzem őket a Csehov-darabban az orosz színészeknél”.
A Nemzeti Színház nagyszínpadán péntektől látható produkcióban a Prozorov-nővéreket Udvaros Dorottya, Schell Judit és Péterfy Bori, Andrej szerepét Znamenák István, míg Natalja Ivanovnát Mészáros Piroska alakítja. Alföldi Róbert Versinyin alezredesként tűnik fel az előadásban, Kulka Jánost pedig Kuliginként láthatja a közönség. A további szerepeket Mátyássy Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sinkó László, Szatory Dávid, Fehér Tibor, Hollósi Frigyes és Nagy Mari játsszák.
Az előadás díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket Daróczi Sándor tervezte; a zenei munkatárs Komlósi Zsuzsa, a koreográfus pedig Gergye Krisztián volt.
(MTI)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |