A mértékadó liberális lapnak nyilatkozva Mundruczó elmondta, olyan cselekményt keresett, amely mindenhol megérthető, így esett a választása a prostitúcióra mint témára. Elmondta, hogy a cselekmény a Sztrugackij fivérek 1960-as évekbeli tudományos-fantasztikus regényén alapszik. További inspirációul szolgált még a „berlusconizmus”’ – tette hozzá – , vagyis az a mód, ahogy bizonyos politikusok bánnak a nőkkel. A történet mögött meghúzódó téma – mondta – a modern rabszolgaság jelensége: mindenki tud róla, de senki sem tesz ellene.

Helyes a képzettársítás a darab és Pier Paolo Pasolini Salo című filmje között, csakhogy a helyzet azóta „alapvetően megváltozott” – válaszolta mondta az újságíró felvetésére. Míg a második világháború előtti fasizmus „nyíltan közszemlére tette fegyvertárát és mechanizmusát”, „a modern fasizmus” láthatatlan. Az emberek eltárgyiasítására építő modern üzlet nagyon közel áll a fasizmushoz – fejtette ki a rendező.

Elmondta, hogy a társulattal öt éve dolgozik együtt. Rendezői munkamódszerét egy vágóéhoz hasonlította. „Úgy dolgozom, mint egy vágó a vágóasztalon” – fogalmazott. Mindössze négy-öt héten át próbál a társulat egy-egy darabot, s ő az első két héten nem is vesz részt a próbákon. „A színészek azok, akik dokumentarista anyagaimból történeteket és karaktereket emelnek ki. (...) Nem is annyira rendezek, mint inkább összeállítok” – mondta.

Az újságíró kérdésére, hogy a magyarországi politikai helyzet inspirálja-e a kreativitását, úgy vélekedett: hiányzik annak a tudata, hogy Nyugat- és Kelet-Európa összetartozik. Ez azzal is összefügg, hogy Magyarországon a történelem egyfajta elfeledését tapasztalni, a szocialista múltra senki sem akar emlékezni – mondta, s példaként említette a budapesti Moszkva tér nevének megváltoztatását. Magyarország megbabonázva egy távolabbi múltba tekint, ez az új alkotmányban fejeződik ki – vélekedett. Ha valaha „problémák” adódnának, az alaptörvény bevezetője, amely a magyar nemzeti karaktert „egyszer s mindenkorra rögzíteni törekszik”, „veszélyesnek” bizonyulhat – mondta. „Nem a törvény veszélyes, hanem az, amit az elmével tesz” – tette hozzá.

(MTI)